Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
A Yale Egyetem professzora évezredeket átfogó könyvében a múltat, a jelent és a jövőt egyaránt meghatározó politikai döntésekről, a nagystratégia lehetőségeiről és korlátairól, a sikeres vezetői attitűd milyenségéről közöl tanulságos gondolatokat olvasmányos stílusban előadott, monografikus igénnyel megírt művében. John Lewis Gaddis a primer források mellett olyan szerzőket és gondolkodókat faggat, mint Hérodotosz, Tolsztoj, Szent Ágoston, Machiavelli, Clausewitz vagy Isaiah Berlin, akiket olykor beláthatatlan időbeli távolságok választanak el egymástól, ez mégsem akadályozza meg a szerzőt, hogy szervesen beépítse mondanivalójukat elemzéseibe. Legyen szó a hidegháború pattanásig feszült évtizedeiről, a keresztényeket sújtó alapvető dilemmáról, miszerint mindig oda kellene-e tartaniuk a másik orcájukat, ahogy azon Szent Ágoston is sokáig mereng Isten városa című művében, Szibéria végtelen erdejeinek meghódítása kapcsán az orosz birodalmi gondolkodásról vagy a perzsa uralkodó féktelen haragjáról, amely nem vette számításba az emberi és környezeti tényezőket, amikor hatalmas seregével Hellász ellen vonult.

Gaddis, John Lewis (1941-)

A nagystratégiáról

Borító ár
6 950 Ft
Kötött ár
6 255 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Gaddis, John Lewis (1941-)
ISBN
9789636441104
Egyéb szerzőség
Bojtár Péter (1968-) (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2025
Méret
328 o.
Kiadás pontos dátuma
2025.03.17
Kiadó
MCC Press
Cikkszám
3001091599
Sorozatcím
Világrend ; 3004-0655 ; 3.

Darabszám
Teljes leírás
A Yale Egyetem professzora évezredeket átfogó könyvében a múltat, a jelent és a jövőt egyaránt meghatározó politikai döntésekről, a nagystratégia lehetőségeiről és korlátairól, a sikeres vezetői attitűd milyenségéről közöl tanulságos gondolatokat olvasmányos stílusban előadott, monografikus igénnyel megírt művében. John Lewis Gaddis a primer források mellett olyan szerzőket és gondolkodókat faggat, mint Hérodotosz, Tolsztoj, Szent Ágoston, Machiavelli, Clausewitz vagy Isaiah Berlin, akiket olykor beláthatatlan időbeli távolságok választanak el egymástól, ez mégsem akadályozza meg a szerzőt, hogy szervesen beépítse mondanivalójukat elemzéseibe. Legyen szó a hidegháború pattanásig feszült évtizedeiről, a keresztényeket sújtó alapvető dilemmáról, miszerint mindig oda kellene-e tartaniuk a másik orcájukat, ahogy azon Szent Ágoston is sokáig mereng Isten városa című művében, Szibéria végtelen erdejeinek meghódítása kapcsán az orosz birodalmi gondolkodásról vagy a perzsa uralkodó féktelen haragjáról, amely nem vette számításba az emberi és környezeti tényezőket, amikor hatalmas seregével Hellász ellen vonult.