Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, az egyház intézményes és szervezeti formáját? Milyen felelősséggel tartozik az egyház a múltban elkövetett és egykori társadalmi szerepvállalásának is betudható vétkek következményeiért? Milyen összefüggés van az egyház tagjainak múltban (és sajnálatos módon a jelenkorban is) elszenvedett üldöztetései, zaklattatása, adott esetben mártíriuma, valamint a totális politikai rendszerek fenntartásában való érintettsége vagy a saját, újabb áldozatokat megkövetelő belső struktúráinak kialakulása között? Ezen kérdésekre kíván válaszolni most megjelenő, kutatási eredményeit összegző kötetében Fazakas Sándor református teológus, felvázolva egyben egy átfogó teológiai és etikai értelmezési keretet is. A bevezetésben a szerző általánosságban foglalkozik a történelmi bűn, társadalmi bűn fogalmának tisztázásával, majd a társadalmi átalakulások kontextusában mutatja be az egyházat. Részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ezek a bűnök (az önkényuralmi rendszerek idején tanúsított magatartás, vagy éppen az egyház saját sorain belül tapasztalható pénzügyi vagy szexuális visszaélések) az egyház bűnei vagy az egyház tagjainak bűnei, majd a bűn szélesebb körű társadalmi és politikai összefüggéseit tárgyalja. Keresi arra a kérdésre a választ, hogy intézményi és szervezeti jellegén túl rendelkezik-e az egyház olyan közösségi identitással, amelynek alapján kollektív cselekvő szubjektumnak minősül egy adott társadalom keretein belül, s ha igen, milyen gyakorlati szempontok és kritériumok alapján minősül az egyén (vagy csoport) cselekvő erkölcsi alanynak. A szerző foglalkozik a reprezentáció kérdéseivel: hogy mit jelent az egyház képviselete, ki és kik illetékesek a helyi gyülekezet vagy az egész egyház nevében nyilatkozni, véleményt megfogalmazni, eljárni, milyen tekintéllyel, felhatalmazással, legitimációval bírnak, s milyen felelősséget ró ez a tisztviselőre, milyen következményekkel jár a hivatalban való meghasonlás vagy visszaélés az egész közösségre nézve. A végén a szerző a közösség és az egyházi élet formálásáról ír, illetve tizenkét pontban foglalja össze kutatása főbb meglátásait. A kötet angol nyelvű összegzéssel, valamint irodalomjegyzékkel zárul. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"