Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Vadkelet vagy „Csikágó”? Perényi Roland könyve azt vizsgálja, mennyire volt erőszakos és „bűnös” Budapest a városegyesítéstől a második világháborúig (1873–1945). A szerző a modern nagyváros születésének régi toposzát teszi próbára: valóban az urbanizáció és a bevándorlás tette-e a fővárost a nyomor és a bűn fészkévé, vagy inkább a kortárs félelmek és szenzációk nagyították fel a jelenséget? A kötet gerincét rendőri és bűnügyi statisztikák, valamint – újszerűen – a halálokokat rögzítő halandósági adatsorok elemzése adja. Gyilkosságok, emberölések, testi sértések, hatóság elleni erőszak, sőt a „szó mint fegyver” (becsületsértés, rágalmazás) is terítékre kerül. Külön hangsúlyt kap a lőfegyvertartás elterjedtsége, szabályozása és a revolver helye a nagyvárosi populáris kultúrában. A számok és esettanulmányok alapján a budapesti erőszak nem egyenes vonalban „civilizálódik”: inkább hullámzik, külső és belső sokkokra érzékeny, a háborúk és az összeomlások pedig látványos fordulópontokat jelentenek. A kötet izgalmas történészi nyomozás: az olvasó a szerzővel együtt lépésről lépésre követheti, hogyan lesz az adatokból és forrástöredékekből bizonyíték – és hogyan állnak össze a válaszok a nagyvárosi erőszakról feltett kérdésekre.

Hamarosan rendelhető

Vadkelet, Csikágó? - Bűnözés, erőszak és lőfegyverhasználat Budapesten, 1873–1945

Perényi Roland

Borító ár
4 000 Ft
Várható ár
3 600 Ft

Várható megjelenés: 2026.03

Termék részletes adatai
Szerző
Perényi Roland
ISBN
9786156604781
Nyelv
magyar
Kiadó
Kronosz Könyvkiadó Kft.
Cikkszám
3001099308

Teljes leírás
Vadkelet vagy „Csikágó”? Perényi Roland könyve azt vizsgálja, mennyire volt erőszakos és „bűnös” Budapest a városegyesítéstől a második világháborúig (1873–1945). A szerző a modern nagyváros születésének régi toposzát teszi próbára: valóban az urbanizáció és a bevándorlás tette-e a fővárost a nyomor és a bűn fészkévé, vagy inkább a kortárs félelmek és szenzációk nagyították fel a jelenséget? A kötet gerincét rendőri és bűnügyi statisztikák, valamint – újszerűen – a halálokokat rögzítő halandósági adatsorok elemzése adja. Gyilkosságok, emberölések, testi sértések, hatóság elleni erőszak, sőt a „szó mint fegyver” (becsületsértés, rágalmazás) is terítékre kerül. Külön hangsúlyt kap a lőfegyvertartás elterjedtsége, szabályozása és a revolver helye a nagyvárosi populáris kultúrában. A számok és esettanulmányok alapján a budapesti erőszak nem egyenes vonalban „civilizálódik”: inkább hullámzik, külső és belső sokkokra érzékeny, a háborúk és az összeomlások pedig látványos fordulópontokat jelentenek. A kötet izgalmas történészi nyomozás: az olvasó a szerzővel együtt lépésről lépésre követheti, hogyan lesz az adatokból és forrástöredékekből bizonyíték – és hogyan állnak össze a válaszok a nagyvárosi erőszakról feltett kérdésekre.