Az 1848-49-es szabadságharc egyik legkevésbé ismert időszaka az 1849. évi nyári hadjárat. Ezzel a "sorsdöntő száz nappal" foglalkozik a veszprémi középiskolai tanár, Nyakas János eredetileg 1940-ben megjelent, s most reprint olvasható kötete. A szerző legfőbb célja az volt, hogy kimutassa: melyek voltak a szabadságharc bukásának okai. Véleménye szerint az orosz beavatkozás nem döntötte el alapvetően a helyzetet. Könyvében más külföldi példákat is felsorol, amikor jelentős túlerővel szemben sikerült ellenállni. Szerinte a vereséget több ok együttállása okozta. Például az, hogy önvédelmi harcunkban nem vett részt az egész nemzet, hiányzott az állami szervezettség és a fejlett ipar, melynek hatására nem sikerült felszerelni a két részletben megajánlott negyedmillió honvédet. Meglátása szerint a bukáshoz árulás/szabotázs is hozzájárult: példának hozza az árulónak beállított Duschek Ferenc pénzügyminiszter személyét, aki sok egyéb mellett megakadályozta, hogy fegyvergyáraink hiányát külföldi beszerzéssel pótoljuk. A szerző szerint mindezek ellenére lehetett volna remény a sikeres ellenállásra, leverhették volna Haynaut, és a rendelkezésre álló 170-180 ezer honvéddel ki lehetett volna tartani a tél beálltáig, amikor is az orosz hadsereg visszahívását tervezték. Nem volt viszont egyetértés vezetőink (főként Görgey és Kossuth) között, és hibás döntésnek bizonyult Dembinszky seregvezéri kinevezése is. Könyvében elsőként röviden összefoglalja az előzményeket, részletezi, miért lett volna reménytelen megegyezni az osztrákokkal, valamint ismereti az 1849 tavaszi-nyári közállapotokat. A "sordöntő száz nap" ismertetését a bukás első okaként elkönyvelt Buda hosszúra nyúló ostromával kezdi, hogy folytassa a külpolitikai helyzet elemzésével vagy éppen váratlan "szövetségesünk", a kolera felbukkanásával. Részletesen ismerteti a katonai eseményeket, Welden, Haynau, Paskievics, valamint Klapka, Görgey, Kossuth, Dembinszky és Perczel tevékenységét, a Vág-menti csatákat, a győri ütközetet és következményeit, a komáromi központosítás füstbement tervét, a váci és a debreceni csatákat, a fővezérek közti ellentéteket, Dembinszky visszavonulását, a temesvári döntő csatát és a világosi fegyverletételt. Könyve végén a tanulságokat összegzi a szerző. A szöveget a szabadságharc egyes eseményeit ábrázoló képeslapok reprodukciói kísérik. Az igényes kivitelű kötetet két térképvázlat, valamint egy kotta zárja: ez utóbbi Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg című versének a szerző által megzenésített változata. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"