Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás

Horváth Eve legújabb verseskötetében a test, annak betegségei, végessége, s így a halál játssza a főszerepet. A Metasztázisok egymásba hajló, egymásból születő szövegei egy negatív családtörténetet rajzolnak ki: a család egyre több tagja kerül a temetőbe, a holtak között találnak egymásra, míg a líra én szép lassan magára marad emlékeivel, gyászával és a világ megértésére tett meddő kísérleteivel. Ahogy a kötet címe is kiemeli, a daganatos betegség, a más szervekre történő áttét adja a kötet poétikai és motivikai szervező erejét. A nagymama halála után a vidéki nagybácsi is ismét gyászra ad okot; „még csak két hónapja temettük a mamát, de te / már ugyanott fekszel nagykanizsán az intenzíven” (váltó), majd a következő versben már ezt olvashatjuk: „még csak két hónapja temettük a mamát, de te / már ugyanott fekszel (…)” (a sírra gondol). Az első ciklus folyandárszerűen építkező szabadverseit a második ciklus kötött szonettjei követik: a téma hasonlósága mellett a formabeli elkülönböződés termékeny feszültséget teremt a kötetben.

Horváth Eve (1984-)

Metasztázisok

Borító ár
2 990 Ft
Aktuális online ár
2 243 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Horváth Eve (1984-)
ISBN
9789634684497
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
92, [3] o.
Kiadó
Kalligram
Cikkszám
3001088665

Teljes leírás

Horváth Eve legújabb verseskötetében a test, annak betegségei, végessége, s így a halál játssza a főszerepet. A Metasztázisok egymásba hajló, egymásból születő szövegei egy negatív családtörténetet rajzolnak ki: a család egyre több tagja kerül a temetőbe, a holtak között találnak egymásra, míg a líra én szép lassan magára marad emlékeivel, gyászával és a világ megértésére tett meddő kísérleteivel. Ahogy a kötet címe is kiemeli, a daganatos betegség, a más szervekre történő áttét adja a kötet poétikai és motivikai szervező erejét. A nagymama halála után a vidéki nagybácsi is ismét gyászra ad okot; „még csak két hónapja temettük a mamát, de te / már ugyanott fekszel nagykanizsán az intenzíven” (váltó), majd a következő versben már ezt olvashatjuk: „még csak két hónapja temettük a mamát, de te / már ugyanott fekszel (…)” (a sírra gondol). Az első ciklus folyandárszerűen építkező szabadverseit a második ciklus kötött szonettjei követik: a téma hasonlósága mellett a formabeli elkülönböződés termékeny feszültséget teremt a kötetben.