Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
A germanista Klemm László érdeklődésének fókuszában a 20. századi német nyelvű irodalom óriása, Franz Kafka áll, ennek megfelelően kilenc értekezést tartalmazó kötetének hat dolgozatában is vele foglalkozik. Érdeklődésének másik jellemzője, hogy figyelme a német irodalom jeleseinek munkásságában kimutatható vallási képzetek, transzcendens motívumok föltárására irányul. Ez a figyelem mutatkozik meg a felvilágosodás német irodalmának óriása, Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán (1779) című drámájának elemzésében, ebben a vallási toleranciára utaló motívumokat mutatja ki. Rámutat, hogy a klasszikus szerző alapgondolata az volt, ha az emberek nyitottan viszonyulnak egymáshoz, létrejöhet a békés társadalom, illetve jelentőségüket veszítik a vallási, ideológiai, etnikai határvonalak, miközben a drámai költeményben csak érintőlegesen esik szó a vallási, világnézeti toleranciáról, és lényegében a deizmushoz közelálló gondolatiság olvasható ki a műből. Ezután következik hat olyan tanulmány, amely Franz Kafka egy-egy prózai alkotását (Az ítélet; A fegyencgyarmaton; Az éhezőművész; Meggondolnivalók Úrlovasoknak; Az utas; Boldogtalanság) analizálja, kommentálja. Az ítélet bemutatásakor is figyel a bibliai motívumokra, miközben foglalkozik a szerkezeti elemekkel, a stílusjegyekkel, a szereplők karakterével, a személyek közti konfliktusokkal. Azt a konklúziót fogalmazza meg, hogy Kafka modern szkeptikusként tartózkodott a transzcendencia ábrázolásától. A fegyencgyarmaton című elbeszélés bibliai vonatkozásairól úgy ír, hogy kitér az író erős zsidó kötődésére, miközben a prágai író érdeklődése a modern polgári lét felé irányult. A német nyelvű szakirodalomra is bőven hivatkozó, idéző Kafka-elemzések után a nagy romantikus, Heinrich von Kleist egyházkritikájáról értekezik, illetve Georg Büchner drámatöredéke alapkán készült nevezetes filmalkotás, a Werner Herzog rendezte Woyzeck (1979) című filmadaptációt analizálja. Klemm László tanulmányai nemcsak a 19-20. századi német literatúra nagyjairól (Lessing, Büchner, Kafka) közölnek sok tartalmas gondolatot, de szempontokat adnak az irodalmi alkotások transzcendens motívumainak fölfedéséhez is. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Kafka tam-tam és egyéb szellemességek

Klemm László (1965-)

Borító ár
3 000 Ft
Kötött ár
2 700 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Klemm László (1965-)
ISBN
9786158279208
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2025
Egyéb információk
134, [3] o.
Kiadás pontos dátuma
2025.12.19
Kiadó
Dr. Kotász Kvk.
Cikkszám
3001100553
Alcím
szemelgető a német irodalom tárgyában

Darabszám
Teljes leírás
A germanista Klemm László érdeklődésének fókuszában a 20. századi német nyelvű irodalom óriása, Franz Kafka áll, ennek megfelelően kilenc értekezést tartalmazó kötetének hat dolgozatában is vele foglalkozik. Érdeklődésének másik jellemzője, hogy figyelme a német irodalom jeleseinek munkásságában kimutatható vallási képzetek, transzcendens motívumok föltárására irányul. Ez a figyelem mutatkozik meg a felvilágosodás német irodalmának óriása, Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán (1779) című drámájának elemzésében, ebben a vallási toleranciára utaló motívumokat mutatja ki. Rámutat, hogy a klasszikus szerző alapgondolata az volt, ha az emberek nyitottan viszonyulnak egymáshoz, létrejöhet a békés társadalom, illetve jelentőségüket veszítik a vallási, ideológiai, etnikai határvonalak, miközben a drámai költeményben csak érintőlegesen esik szó a vallási, világnézeti toleranciáról, és lényegében a deizmushoz közelálló gondolatiság olvasható ki a műből. Ezután következik hat olyan tanulmány, amely Franz Kafka egy-egy prózai alkotását (Az ítélet; A fegyencgyarmaton; Az éhezőművész; Meggondolnivalók Úrlovasoknak; Az utas; Boldogtalanság) analizálja, kommentálja. Az ítélet bemutatásakor is figyel a bibliai motívumokra, miközben foglalkozik a szerkezeti elemekkel, a stílusjegyekkel, a szereplők karakterével, a személyek közti konfliktusokkal. Azt a konklúziót fogalmazza meg, hogy Kafka modern szkeptikusként tartózkodott a transzcendencia ábrázolásától. A fegyencgyarmaton című elbeszélés bibliai vonatkozásairól úgy ír, hogy kitér az író erős zsidó kötődésére, miközben a prágai író érdeklődése a modern polgári lét felé irányult. A német nyelvű szakirodalomra is bőven hivatkozó, idéző Kafka-elemzések után a nagy romantikus, Heinrich von Kleist egyházkritikájáról értekezik, illetve Georg Büchner drámatöredéke alapkán készült nevezetes filmalkotás, a Werner Herzog rendezte Woyzeck (1979) című filmadaptációt analizálja. Klemm László tanulmányai nemcsak a 19-20. századi német literatúra nagyjairól (Lessing, Büchner, Kafka) közölnek sok tartalmas gondolatot, de szempontokat adnak az irodalmi alkotások transzcendens motívumainak fölfedéséhez is. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"