Kavabata Jaszunari a huszadik századi japán prózairodalom egyik legjelentősebb, megkerülhetetlen személyisége, aki a neopercepcionista irányzat vezéralakja volt és egyben az első irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett szerző a szigetországról. Legismertebb műve, a Hóország eredetileg 1937-ben íródott, hazánkban pedig 1969-ben jelent meg először - és egészen mostanáig utoljára. E klasszikus művet bocsátotta most ismét ki a Trivium Kiadó. A keserédes szerelmi történet díszleteit Honsú zord, hófödte vidéke adja, ahova visszavonulni költözött Simamura, a balettszakértő. Itt, a szikrázó fehérségben ismeri meg Komakót, a gésát, s lassan szerelemre gyulladnak egymás iránt. Vagy mégsem? Mert Simamura képzelete messze szárnyal a hegyektől: szüntelenül egy Joko nevű lányra gondol, akinek az arcát épp csak egy pillanatra látta a vonatablakból, amikor e tájra érkezett. Bár nem említi meg, hogy másra gondol, Komako megérzi a diszharmóniát és a szíve egyre inkább megkeseredik, miközben Simamura csak még zárkózottabbá, töprengőbbé válik... Vajon van-e kiút ebből a tompa fájdalomból? Kiderül a varázslatosan szép regény végére. A mű minden művelt olvasónak különleges élményt ígér. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"