Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
A szerző alapvető fölvetése, hogy a filozófia elméletalkotás, és az új elméletekkel addig ismeretlen tudásra teszünk szert, ám ennek csak akkor van értelme, ha az emberek képesek elhinni az új elméleteket. De ha nem hisznek az elméletekben, akkor mi értelme van a filozófia művelésének? A szerző két úton próbálja megoldani ezt a problémát, egyrészt metafizikai elméletek felől válaszokat találni, másrészt emberközpontúan vizsgálódni, hiszen a filozófia hihetősége a művelői számára is igen fontos, egzisztenciális kérdés. Válaszait alapvetően befolyásolja az a fölfogása, hogy a filozófiai diskurzusokat nem csupán igazságtartalmuk felől érdemes megítélni, hanem a hasznosságuk szempontjából is. Hiszen minden ember számára elsőrendűen fontos a hasznosság kritériuma, a kései kapitalizmus korában a filozófiai gondolkodásnak is valamilyen formában hasznosulnia kéne. Könyve bevezetésének címében a legalapvetőbb kérdést teszi föl: Mi a filozófia? Erre többféle válasszal szolgál, mindenki eldöntheti, melyiket tartja elfogadhatónak. Négy részre tagolt könyve első egységében számba veszi, milyen tényezők azok, amelyek miatt a filozófiát „fogyasztók” nem hisznek bizonyos megállapításokban, elméletekben. A második részben a filozófia igazságkereső hagyományát eleveníti föl, elsőrendűen Tőzsér János Az igazság pillanatai (2018) című könyvében kifejtett gondolatai alapján. A harmadik részben keresi alapkérdésére a választ, éspedig sajátos merészséggel, nem az elfogadást segítő kiegyensúlyozás (ekvilibrizmus) koncepciójához fordul, hanem a fikcionalizmus fölvetésével, a valószínűség, a moralitás és a matematika fikcionalizmusának példáira hivatkozva..Végül a negyedik részben a teóriáról a gyakorlatra tér át, azzal a vélekedéssel, hogy a filozófia igazságkereső éthosza tarthatatlan. Alternatív javaslatot tesz arra nézve, mi lehet a filozófia célja, mi lehet a filozófus egyéni motivációja a 21. században. Itt bevezeti a vállalkozó filozófus fogalmát, akit a racionalitás, a hasznosság szempontja vezérel. Dombrovszki Áron könyve részint válaszkeresés a filozófia legalapvetőbb kérdéseire, ilyenként a szakemberek körén túli érdeklődőkre is számíthat, ugyanakkor a mű értő befogadása filozófiai műveltséget igényel. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Dombrovszki Áron (1992-)

Filozófiai elméletalkotás a késő kapitalizmusban

Borító ár
4 500 Ft
Kötött ár
4 050 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Dombrovszki Áron (1992-)
ISBN
9789634685715
Egyéb szerzőség
Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat. Bölcsészettudományi Kutatóközpont (Budapest) (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2025
Egyéb információk
263 o.
Kiadás pontos dátuma
2025.09.19
Kiadó
HUN-REN BTK
Cikkszám
3001096756

Darabszám
Teljes leírás
A szerző alapvető fölvetése, hogy a filozófia elméletalkotás, és az új elméletekkel addig ismeretlen tudásra teszünk szert, ám ennek csak akkor van értelme, ha az emberek képesek elhinni az új elméleteket. De ha nem hisznek az elméletekben, akkor mi értelme van a filozófia művelésének? A szerző két úton próbálja megoldani ezt a problémát, egyrészt metafizikai elméletek felől válaszokat találni, másrészt emberközpontúan vizsgálódni, hiszen a filozófia hihetősége a művelői számára is igen fontos, egzisztenciális kérdés. Válaszait alapvetően befolyásolja az a fölfogása, hogy a filozófiai diskurzusokat nem csupán igazságtartalmuk felől érdemes megítélni, hanem a hasznosságuk szempontjából is. Hiszen minden ember számára elsőrendűen fontos a hasznosság kritériuma, a kései kapitalizmus korában a filozófiai gondolkodásnak is valamilyen formában hasznosulnia kéne. Könyve bevezetésének címében a legalapvetőbb kérdést teszi föl: Mi a filozófia? Erre többféle válasszal szolgál, mindenki eldöntheti, melyiket tartja elfogadhatónak. Négy részre tagolt könyve első egységében számba veszi, milyen tényezők azok, amelyek miatt a filozófiát „fogyasztók” nem hisznek bizonyos megállapításokban, elméletekben. A második részben a filozófia igazságkereső hagyományát eleveníti föl, elsőrendűen Tőzsér János Az igazság pillanatai (2018) című könyvében kifejtett gondolatai alapján. A harmadik részben keresi alapkérdésére a választ, éspedig sajátos merészséggel, nem az elfogadást segítő kiegyensúlyozás (ekvilibrizmus) koncepciójához fordul, hanem a fikcionalizmus fölvetésével, a valószínűség, a moralitás és a matematika fikcionalizmusának példáira hivatkozva..Végül a negyedik részben a teóriáról a gyakorlatra tér át, azzal a vélekedéssel, hogy a filozófia igazságkereső éthosza tarthatatlan. Alternatív javaslatot tesz arra nézve, mi lehet a filozófia célja, mi lehet a filozófus egyéni motivációja a 21. században. Itt bevezeti a vállalkozó filozófus fogalmát, akit a racionalitás, a hasznosság szempontja vezérel. Dombrovszki Áron könyve részint válaszkeresés a filozófia legalapvetőbb kérdéseire, ilyenként a szakemberek körén túli érdeklődőkre is számíthat, ugyanakkor a mű értő befogadása filozófiai műveltséget igényel. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"