Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Posztumusz kötetében Léderer Pál, az ELTE TáTK egykori oktatója és kutatója a detektívregények felől közelít a gyilkosság kérdésköréhez. A szerző arra volt kíváncsi, hogy a gyilkosság miként emelkedik a legfőbb bűn rangjára legkésőbb a 18. századra, egyáltalán miért kezelik a nyugati társadalmak olyan evidens módon, hogy emberek olykor elveszik a másik ember életét, miközben éppen a felvilágosodás adná az egyik fogódzót arra nézvést, hogy az emberben benne van a jobbá válás lehetősége; nem is beszélve a keresztény morál szülte egyenlőség eszméjéről. Léderer azt vizsgálja – Foucault és Ignatieff nyomán –, hogy a polgári társadalmak miért gondolták modern, felvilágosult emberhez méltó dolognak a kivégzésekről kirekeszteni a bámész tömeget, s ezzel együtt miként nyert a büntetésvégrehajtás, a börtönök szervezett intézményrendszere egyre nagyobb teret. Művelődés-, eszme- és társadalomtörténeti vizsgálódásai közben Léderer Pál a korabeli források mellett elsősorban a detektívregények által megformált társadalom képére, illetve a rendőrségnél sikeresebb, racionálisan gondolkodó detektív alakjára helyezte a hangsúlyt. Amellett, hogy elemzései a műfaj történetéhez és irodalomszociológiai hátteréhez is számos újdonságot kínálnak, a szövegek által színre vitt ideológiai hátteret is tüzetes vizsgálat alá vonja.

Detektívregények margójára

Léderer Pál (1942-2024)

Borító ár
5 990 Ft
Kötött ár
5 391 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Léderer Pál (1942-2024)
ISBN
9789636464639
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2026
Egyéb információk
382 o.
Kiadás pontos dátuma
2026.02.19
Kiadó
L'Harmattan
Cikkszám
3001098875

Darabszám
Teljes leírás
Posztumusz kötetében Léderer Pál, az ELTE TáTK egykori oktatója és kutatója a detektívregények felől közelít a gyilkosság kérdésköréhez. A szerző arra volt kíváncsi, hogy a gyilkosság miként emelkedik a legfőbb bűn rangjára legkésőbb a 18. századra, egyáltalán miért kezelik a nyugati társadalmak olyan evidens módon, hogy emberek olykor elveszik a másik ember életét, miközben éppen a felvilágosodás adná az egyik fogódzót arra nézvést, hogy az emberben benne van a jobbá válás lehetősége; nem is beszélve a keresztény morál szülte egyenlőség eszméjéről. Léderer azt vizsgálja – Foucault és Ignatieff nyomán –, hogy a polgári társadalmak miért gondolták modern, felvilágosult emberhez méltó dolognak a kivégzésekről kirekeszteni a bámész tömeget, s ezzel együtt miként nyert a büntetésvégrehajtás, a börtönök szervezett intézményrendszere egyre nagyobb teret. Művelődés-, eszme- és társadalomtörténeti vizsgálódásai közben Léderer Pál a korabeli források mellett elsősorban a detektívregények által megformált társadalom képére, illetve a rendőrségnél sikeresebb, racionálisan gondolkodó detektív alakjára helyezte a hangsúlyt. Amellett, hogy elemzései a műfaj történetéhez és irodalomszociológiai hátteréhez is számos újdonságot kínálnak, a szövegek által színre vitt ideológiai hátteret is tüzetes vizsgálat alá vonja.