Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Rácz Balázs Viktor hiánypótló monográfiájával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy két diszciplína, a történettudomány és a jogtörténet módszertanának összebékítésével a kora újkori Erdélyi Fejedelemség meghatározó jogintézményét, a zálogjogot fogja új megvilágításba helyezni. Az előszót követően ezt tisztázza részletekbe menően (Tudományterületek határán). A monográfia magán viseli ezt az interdiszciplináris többletet, amely kiemeli a kortárs történet- és jogtudományi értekezések sorából. A fiatal kutatónak köszönhetően egy igen kiterjedt alapkutatás után alkothatnak a témával később is foglalkozó történészek és jogtörténészek átfogó és komplex képet a tárgyalt korszakról. A zálogjog, a birtokok elzálogosítása ugyanis, tudjuk meg Rácz előszavából, a korszakban olyan általánosnak számított, hogy nehezen találni olyan családot, ahol nem éltek ennek a lehetőségével. A zálogba adás volt ugyanis az egyik bevett módja annak, hogy az egyén, egy adott intézmény (például céhek vagy egyházak) vagy más önálló jogi személy (például városok vagy maga az uralkodó) hirtelen nagyobb mennyiségű készpénzhez jusson. A motivációk eltérő volta és volumene ebben az esetben irreleváns, a megoldás minden esetben a zálogba adásban volt keresendő, amelyre gyakran még a végrendeletekben is kitérnek.

Rácz Balázs Viktor (1996-)

Az Erdélyi Fejedelemség zálogjoga

Borító ár
4 200 Ft
Kötött ár
3 780 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Rácz Balázs Viktor (1996-)
ISBN
9789634164951
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2025
Egyéb információk
276 o.
Kiadás pontos dátuma
2025.06.26
Kiadó
HUN-REN BTK Történettud. Int.
Cikkszám
3001094329
Sorozatcím
Magyar történelmi emlékek. Értekezések ; 2063-3742

Darabszám
Teljes leírás
Rácz Balázs Viktor hiánypótló monográfiájával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy két diszciplína, a történettudomány és a jogtörténet módszertanának összebékítésével a kora újkori Erdélyi Fejedelemség meghatározó jogintézményét, a zálogjogot fogja új megvilágításba helyezni. Az előszót követően ezt tisztázza részletekbe menően (Tudományterületek határán). A monográfia magán viseli ezt az interdiszciplináris többletet, amely kiemeli a kortárs történet- és jogtudományi értekezések sorából. A fiatal kutatónak köszönhetően egy igen kiterjedt alapkutatás után alkothatnak a témával később is foglalkozó történészek és jogtörténészek átfogó és komplex képet a tárgyalt korszakról. A zálogjog, a birtokok elzálogosítása ugyanis, tudjuk meg Rácz előszavából, a korszakban olyan általánosnak számított, hogy nehezen találni olyan családot, ahol nem éltek ennek a lehetőségével. A zálogba adás volt ugyanis az egyik bevett módja annak, hogy az egyén, egy adott intézmény (például céhek vagy egyházak) vagy más önálló jogi személy (például városok vagy maga az uralkodó) hirtelen nagyobb mennyiségű készpénzhez jusson. A motivációk eltérő volta és volumene ebben az esetben irreleváns, a megoldás minden esetben a zálogba adásban volt keresendő, amelyre gyakran még a végrendeletekben is kitérnek.