Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert (1846–1933) alakja körül a Horthy-korban kultusz bontakozott ki a revizionizmus jegyében. Ennek alapját az adta, hogy ő vezette az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián a magyar békedelegációt és ott elmondta a híressé vált védőbeszédet. A korabeli társadalommal a trianoni traumát csak a diktátum felülvizsgálatába és megváltoztatásába vetett reménnyel lehetett elfogadtatni. E remény táplálásának egyik motorja volt Apponyi, és ennek folyamatos propagálása tette lehetővé, hogy kultusza gyorsan kibontakozzon, a magyarság minél szélesebb rétegeihez eljusson és össznemzeti szintre emelkedjen. Annak ellenére alakult ez így, hogy a békekonferencián semmilyen eredményt nem ért el. Jubileumi születésnapjai, díszpolgári címek adományozásának pillanatai, emlékkönyvek kiadása, halála, temetése, elhunytának évfordulói, újratemetése, szoboravatások, festmények leleplezése, intézmények, közterületek Apponyiról való elnevezése adtak ünnepélyes alkalmat, hogy kultuszát ápolják. Emlékszobát alakítottak ki relikviáiból az Országgyűlési Múzeumban. A hozzá kötődő egyesületek vezető tagjai komoly összeköttetésekkel rendelkeztek a politikai, diplomáciai, kulturális, tudományos és egyházi elit irányába, az Apponyi-kultusz támogatására jelentős szellemi és anyagi erőforrást tudtak mozgósítani. A kultusz folyamatos és legfőbb éltető eleme volt az a küzdelem, amelyben a gróf a Nemzetek Szövetségének genfi fórumán felhívta a figyelmet a világháborús vesztes államok, a megcsonkított Magyarország és a szomszédos utódállamok impériuma alá és kisebbségi sorba került magyarság hátrányos megkülönböztetésére a győztesekkel szemben. E felszólalások folyamatosan táplálták a kultuszt, magyar egyetemek több alkalommal Nobel-békedíjra jelölték a Horthy-korban. Halála után a jelenség átalakult. Eszméi már csak közvetítőkön keresztül jutottak el a nyilvánossághoz, amely az 1930-as években a fasizmus és a nácizmus ideológiájával, európai térhódításával találta magát szemben, és ezek nagy vonzerejükkel Apponyi ideáitól lényegesen jobbra tolták a magyar társadalmat, majd a kultusz 1945 után a radikálisan megváltozó környezetben feledésre ítéltetett. E kötetben, a feledés homályáról lerántva a leplet, mutatjuk be Apponyi Albert kultuszát.
Anka László (1980-)

Apponyi Albert kultusza

Borító ár
3 500 Ft
Aktuális online ár
2 625 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Anka László (1980-)
ISBN
9789635411207
Egyéb szerzőség
Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár (Budapest) (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2023
Méret
215 o.
Kiadó
Veritas Történetkut. Int. és Lvt.
Cikkszám
3001083217
Sorozatcím
Veritas könyvek ; 2498-728X ; 30.

Darabszám
Teljes leírás
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert (1846–1933) alakja körül a Horthy-korban kultusz bontakozott ki a revizionizmus jegyében. Ennek alapját az adta, hogy ő vezette az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián a magyar békedelegációt és ott elmondta a híressé vált védőbeszédet. A korabeli társadalommal a trianoni traumát csak a diktátum felülvizsgálatába és megváltoztatásába vetett reménnyel lehetett elfogadtatni. E remény táplálásának egyik motorja volt Apponyi, és ennek folyamatos propagálása tette lehetővé, hogy kultusza gyorsan kibontakozzon, a magyarság minél szélesebb rétegeihez eljusson és össznemzeti szintre emelkedjen. Annak ellenére alakult ez így, hogy a békekonferencián semmilyen eredményt nem ért el. Jubileumi születésnapjai, díszpolgári címek adományozásának pillanatai, emlékkönyvek kiadása, halála, temetése, elhunytának évfordulói, újratemetése, szoboravatások, festmények leleplezése, intézmények, közterületek Apponyiról való elnevezése adtak ünnepélyes alkalmat, hogy kultuszát ápolják. Emlékszobát alakítottak ki relikviáiból az Országgyűlési Múzeumban. A hozzá kötődő egyesületek vezető tagjai komoly összeköttetésekkel rendelkeztek a politikai, diplomáciai, kulturális, tudományos és egyházi elit irányába, az Apponyi-kultusz támogatására jelentős szellemi és anyagi erőforrást tudtak mozgósítani. A kultusz folyamatos és legfőbb éltető eleme volt az a küzdelem, amelyben a gróf a Nemzetek Szövetségének genfi fórumán felhívta a figyelmet a világháborús vesztes államok, a megcsonkított Magyarország és a szomszédos utódállamok impériuma alá és kisebbségi sorba került magyarság hátrányos megkülönböztetésére a győztesekkel szemben. E felszólalások folyamatosan táplálták a kultuszt, magyar egyetemek több alkalommal Nobel-békedíjra jelölték a Horthy-korban. Halála után a jelenség átalakult. Eszméi már csak közvetítőkön keresztül jutottak el a nyilvánossághoz, amely az 1930-as években a fasizmus és a nácizmus ideológiájával, európai térhódításával találta magát szemben, és ezek nagy vonzerejükkel Apponyi ideáitól lényegesen jobbra tolták a magyar társadalmat, majd a kultusz 1945 után a radikálisan megváltozó környezetben feledésre ítéltetett. E kötetben, a feledés homályáról lerántva a leplet, mutatjuk be Apponyi Albert kultuszát.