Kosztolányi életműve megtestesíti az Akadémia létrehívásának alapeszményét: „Mindenek előtt kötelessége e Társaságnak a honni nyelvet mívelni és gyarapítani.” E gondolattól vezetve vallotta az író: a nyelv „minden szellemi kincsünk alapföltétele.” Széchenyi István értékteremtő munkássága magas mércét jelentett Kosztolányi számára. Az akadémiaalapító szemléletének összetettsége és mélysége, hagyományőrzés és korszerűség elvi összetartozásának gondolata fontos szerepet kapott az író világképében. Jelen kötet Kosztolányi nyelvművészetét két nézőpontból vizsgálja. Elsőként Kosztolányi nyelvszemléletéról ad átfogó képet értekező művei alapján, szembesítve alapelveit költői gyakorlatával, majd a regényíró művészi nyelvfelfogását körvonalazza. Tudvalévő, hogy Kosztolányi nyelvről szóló írásai műfajukat tekintve sokszínűek: található köztük tanulmány, interjú, vitairat, rövidebb-hosszabb cikk, tárca, karcolat, személyes emlékezés, amelyeket Illyés Gyula gyűjtött egybe, s jelentetett meg a Kosztolányi Dezső hátrahagyott művei, Erős várunk a nyelv című kötetben 1940-ben. (Kosztolányi Dezső: Erős várunk a nyelv, Kosztolányi Dezső hátrahagyott művei, szerk. Illyés Gyula, Nyugat, 1940.) Ennek a javított változatát Réz Pál rendezte sajtó alá Nyelv és lélek címmel 1971-ben. Jelen kötet fő szövegén belül ennek harmadik, bővített kiadásából valók az idézetek, megadva a hivatkozott mű címét és eredeti megjelenésének adatait, más nyelvészeti tárgyú írásokat pedig főként a Kosztolányi Dezső: Tükörfolyosó, Magyar írókról, szerk., és a jegyzeteket készítette Réz Pál, Budapest, Osiris Klasszikusok, 2004, valamint a Kosztolányi Dezső: Szabadkikötő, Esszék a világirodalomról, szerk. és a jegyzeteket készítette Réz Pál, Budapest, Osiris Klasszikusok, 2006 című kiadványokból. Más szövegek esetében, ahol ez lehetséges, a Kosztolányi Dezső Összes Művei, Kritikai Kiadás sorozat köteteit veszem alapul. Nyelvművészetével Kosztolányi azt a hitet táplálja minden időben, hogy „aki magyarnak született, s így akarva, nem akarva vállalja szenvedésünket, kárpótlást kap azáltal, hogy Arany Jánost eredetiben olvashatja.” Tartalomjegyzék: Előszó 9 Nyelvművészet és biopoétika Kosztolányi értekező irodalmában 17 Elméleti bevezető 19 A nyelv, élő szervezet 35 Kosztolányi nyelvszemléletének feltáratlan forrásai 57 Antropoétika 105 Hatás és befogadás a biopoétika távlatából 165 Szó, kép és zene kölcsönhatása a nyelvművészetben 189 A biopoétika értelmező szerepe a modernség korszakképzésében 211 A fordíthatatóság kérdése – hermeneutika és dekonstrukció 231 Kapcsolatok. A jelentésteremtő nyelv költészettana és a kortárs stílusirányzatok 237 A modern irodalom nyelvszemlélete. Kosztolányi poétikai alapelveinek világirodalmi kontextusai 277 Kosztolányi nyelvszemlélete a líraelméletek tükrében 323 Kosztolányi modern nyelvművészet-értelmezése a recepcióesztétika horizontján 365 Kosztolányi nyelvművészete a modernség korszakolásának látókörén 387 Homo aestheticus – Homo moralis. Kosztolányi művészeti alapfogalmainak feltáratlan forrása: Jules de Gaultier 417 A regény performativitása. Édes Anna 435 Conditio humana. Az Aranysárkány biopoétikai megközelítése 503 A szabálytalan remekmű. Pacsirta 535 Zárszó 597 Irodalomjegyzék 599 Névmutató 601 Egyéb információ: PIM Kosztolányi-képe a borítón