Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
30%
Teljes leírás
Az Erdélyi magyar karikaturisták antológiája alcímet viselő, 2014-ben megjelent album tanulmány értékű előszavának írója, Ambrus Attila első körben elméleti-filozófiai, második körben művészettörténeti szempontból szól az erdélyi magyar sajtó karikatúráinak történetéről. Fölidézi, hogy először 1908-ban, egy kolozsvári tárlaton szerepeltek karikatúrák, majd az 1920-as években működött legismertebb illusztrátor, Guncser Nándor alakját idézi meg. Számba veszi az 1920-szal kezdődő kisebbségi korszak legismertebb rajzolóit, meg azokat a lapokat, ahol alkotásaik megjelentek; kitér az erdélyi magyar képzőművészetben önálló műfajjá kinőtt kisplasztika-karikatúrára is. Fordulópontot jelentett a karikatúrarajzolás történetében is a romániai rendszerváltozás, amelynek nyomán megszűnt a cenzúra, mint a szerző mondja: „fölszabadult a gondolat”.

Kucifánt

-

Borító ár
2 940 Ft
Aktuális online ár
2 058 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
-
ISBN
9789730158281
Egyéb szerzőség
Sarány István (1965-) (szerk.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2014
Egyéb információk
111 o.
Kiadás pontos dátuma
2014.02.09
Kiadó
Hargita Népe
Cikkszám
3001096226
Alcím
erdélyi magyar karikaturisták antológiája

Darabszám
Teljes leírás
Az Erdélyi magyar karikaturisták antológiája alcímet viselő, 2014-ben megjelent album tanulmány értékű előszavának írója, Ambrus Attila első körben elméleti-filozófiai, második körben művészettörténeti szempontból szól az erdélyi magyar sajtó karikatúráinak történetéről. Fölidézi, hogy először 1908-ban, egy kolozsvári tárlaton szerepeltek karikatúrák, majd az 1920-as években működött legismertebb illusztrátor, Guncser Nándor alakját idézi meg. Számba veszi az 1920-szal kezdődő kisebbségi korszak legismertebb rajzolóit, meg azokat a lapokat, ahol alkotásaik megjelentek; kitér az erdélyi magyar képzőművészetben önálló műfajjá kinőtt kisplasztika-karikatúrára is. Fordulópontot jelentett a karikatúrarajzolás történetében is a romániai rendszerváltozás, amelynek nyomán megszűnt a cenzúra, mint a szerző mondja: „fölszabadult a gondolat”.