A jól ismert perui író regénye egy furcsa szerelmi történet leírását adja, szalonképessé szelídített erotikus "ízekkel" - de az önmagában szép és festőien plasztikus történet semmi komolyabbat nem óhajt mondani az emberről és világáról. Don Rigoberto - akinek előző házasságából van egy fia, Alfonsito - feleségül veszi a negyvenéves, még mindig gyönyörű és kívánatos dona Lucréciát. Don Rigoberto számára dona Lucrécia teste az igazi paradicsom, az esték adják meg számára a felhőtlen boldogságot. Egyedül fia, Alfonsito aggasztja; attól fél, hogy mostohaanyját nehezen fogja elfogadni. De az apa kellemesen csalódik: Alfonsito nemhogy utálná dona Lucréciát, hanem szinte imádja a gyönyörű asszonyt; rajongással beszél róla, mindig csókolgatja, simogatja. A fiú viselkedése az apának is feltűnik: ráébred, hogy Alfonsito most fedezi fel magában az erotikát. Végül is a fiú rajongása a kívánatos asszonyt teljesen lenyűgözi: egyik este Alfonsito megkísérti mostohaanyját, aki felkínálja magát a fiúnak. Ezt követően dona Lucrécia kettős életet él: együtt van a férjével, s amikor csak módja nyílik rá, Alfonsitóval is szeretkezik. Don Rigoberto egy darabig nem sejt semmit, ám amikor napvilágra kerül fia és felesége kapcsolata, elzavarja dona Lucréciát. A perui író regénye élvezetes - stílusát tekintve kifejezetten szép - olvasmány, de inkább csak szórakoztat, mintsem elgondolkoztat. Ennek ellenére minden világirodalmi érdeklődésű olvasónak ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"