Az ismert performansz-előadó, akusztikus és vizuális költő új kötetének címe egy módosítószó: Alighanem. Köztudott, a módosítószó egyrészt módosíthatja a mondat vagy tagmondat tartalmát, másrészt kifejezi a beszélőnek a mondottakhoz való viszonyát. Bíró József újabb kötete 36 képszerűen megalkotott, grafikus mivoltában is értelmezhető szöveget tartalmaz, amelyek már címükkel is jelzik, hogy a szerző ezúttal az élet viszonylagosságáról, relatív mivoltáról beszél: általában; akár; ámbár; olykor; viszont; valamint; mégsem; noha – és így tovább. Valamennyi versszerűen tördelt szöveg egyforma képet mutat: két – egy hosszabb és egy rövidebb – sorral kezdődik, illetve végződik minden darab, és e két vízszintes által határolt területen egy függőleges sor található, amely lehet egyetlen szó, szószerkezet, rövid szintagma. Például: „anélkül is / azért / végül / azért / anélkül is)” (akár) -- e versben a „végül” szó függőlegesen áll. Valamennyi szöveg beszélő és mondandó relativizált viszonyára mutat, ráadásul számos darab címe vagy szövegeleme szinonima. Márpedig tudjuk, hogy sok rokon értelmű szót akkor használ a közbeszéd, ha a beszélő nincs meggyőződve mondandója igazságtartalmáról. De Bíró József más eszközökkel meg súlyosbítja szövegei tartalmát: részint sok esetben olyan benyomást kelt, mintha idézne, a hipertextualitás pedig nyomatékosító hatású, részint meg különböző eszközökkel (dőlt betűvel, ritkított szedéssel) kiemeléseket alkalmaz, amely szintén az szövegelem citátum-szerűségét sugallja, miközben mozgalmassá teszi az írás összképét. Vagyis Bíró József rövid darabjai egyfelől a relativitást, a bizonytalanságot, a csaknem reménytelen keresgélést fejezik ki, másfelől az álidézetek és tipográfiai kiemelések a nyomatékosítás, a hangsúlyosság érzetét keltik, azt a gondolatot: talán mégis van, amiben meg lehet kapaszkodni, a nyelvnek lehetnek olyan szegmensei, amelyek igazodási pontokként szolgálnak: „mintha már / olybá / mintha már)” (nemkülönben). A bizonytalan attitűdöt kifejező módosítószókat közlő textus értelmileg szemben áll a citátumszerű szavakkal és a határozottságot sugalló kiemelésekkel – jelölve a bizonytalanság és a bizonyosság pólusait, amiként az a köznapi életben is folyton mutatkozik. Bíró József szövegei – végül is papírra nyomott performanszok – az életben folyton és mindenütt jelen való bizonytalanság és kétség megjelenítői. A kötet elsősorban a formabontó költői kísérletek, a dadaizmus felé mutató neoavantgárd iránt érdeklődők figyelmére számíthat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"