A folklorista, hivatásos mesemondó első kötete abszolút biztos belépés a kortárs magyar költészetbe. Stenszky Cecília pontosan tudja, hogy a költészet ugyan megjelenít, ábrázol valamit, de meg is haladja a leírtat. Nála ez azt jelenti, hogy a látható és a hallható dolgok leírásával érzékelhetővé teszi a láthatatlant és a meghallhatatlant. Így jár el a kötet címadó versében, amely dialógus formában érzékelteti az idős, segítségre szoruló anya és ápolója közti kapcsolatot, amely természetes módon a fiatalság és az időskor egymáshoz való viszonyát is ábrázolja (Sötét anya). Versvilágában jelen van a görög mitológia (Orpheusz dala), a modern magyar költészet nyitányát jelentő Ady szelleme (Kocsiút a városban), a skandináv mondavilág és mába érő szála (Nornák; Tükör által homályosan), a haiku versforma, a magyar népköltés (Sirató) és a keresztény motivika (A gubbiói farkas).