Az Angliában élő nyolcvanéves Gömöri György új verseinek gyűjteménye a 2009 és 2014 közötti termésből válogat, de olyan módon, hogy az kontinuitást mutat előző, A száműzetés kertje (200910255) című kötete anyagával, miközben természetesen új vonásokat és némi alaki változásokat, arányeltolódásokat is mutat. Gömörit ezúttal is a műfajok és formák sokszínűsége jellemzi: a kötött formáktól a szabad és prózaversekig sokféle alakzat fordul elő ebben az új termésben, ezúttal azonban a kötetlen formák vannak túlsúlyban. A versek tér- és időhorizontja nemkülönben változatos és tág: London, Firenze, Velence, Párizs, Bécs, Trieszt, Skócia, Jáva szigete – végeláthatatlan tárgyi és szellemi bőséget reprezentálnak. Gömöri verseiben fölbukkan a 20. század eleji Izland, versbe szövi a Holt-tengernél tett látogatása élményét, emlékezik első tenger-látványára a balti partoknál; „jelentést” küld a behavazott Londonból és a dél-spanyolországi partokról. Hasonló sokszínűség, bő tematikai és stílusválaszték jellemzi, amikor költői példáiról szól: Arany Jánosról, Pilinszky Jánosról, Radnóti Miklósról, a külhoniak közül Czeslaw Miloszhoz, Gombrowiczhoz és Lorcához címez verseket. Visszaemlékezik a régi Józsefvárosra, elmélázik a Csendes ősz látványán. Minden versében valami konkrétumból indul ki a költő, köznapi élményből szárnyal föl a gondolat, amelyet váratlan képzettársítással, sajátos képekkel ellenpontoz, egyben „emel föl”, új, lírai dimenzióba helyezve tárgyát. Ez a váratlanság, ez a tág asszociáció, ez a hirtelen vágás ad izgalmas feszültséget a verseinek – megteremtve egyben a sokféle értelmezés lehetőségét. Gömöri, miközben konkrét látványból, élményből indul ki, aközben folyton azt sugallja, hogy ez a vers a látvány értelmezésének, absztrakciójának csak egy lehetséges módja, formája. Sajátos relativizmus jellemzi Gömöri György amúgy tárgyias líráját, és közben kötete egészét átjárja a személyesség, a bensőségesség. Minden versében, még a tájleíró darabokban is nagyon erősen jelen van a költő egója, ilyen értelemben Radnóti, Illyés Gyula és Vas István nyomvonalán halad. Kortárs líránk jelentős fejleményeinek foglalata a Rózsalovaglás. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"