A hazai versszerető közönség már több kötetben (Messzi ünnep, 199806230; A bargai toronyóra, 201226333) is megismerhette annak a Giovanni Pascolinak a művészetét, akiben az olasz és a nemzetközi irodalomkritika elsősorban a modern költőt, az első igazán huszadik századi olasz poétát értékeli és ünnepli. Az azonban kevésbé ismert, hogy a szerző olasz nyelvű versein túl - mint kiváló klasszika-filológus, idősebb korában a bolognai egyetem latin nyelv és irodalom professzora - latin nyelven is írt verseket. Pedig ezen alkotásokkal jelentős sikereket ért el saját korában - példázza mindezt az is, hogy több alkalommal is elnyerte az amszterdami nemzetközi latinvers-pályázat díjait. És bár latin nyelvű versei jelentős része az ókori római kultúrát idézi meg, azok legalább annyira modernek, mint olasz nyelvű vesei. Ezen alkotások válogatása jelenik meg most első alkalommal magyar fordításban, Simon Gyula tolmácsolásában (az egyetlen kivételt A kollégium című vers képezi, amely egy folyóiratban, másik fordításban már megjelent, 1905-ben). A kötet első részében kaptak helyet az ún. poemettik, vagyis a római világot "régi formával" és nyelvvel felidéző lírai-elbeszélő művek. A szerző nagy költő óriások előtt is tiszteleg, megénekli Catullus és Calvus költői vitáját, de a Római emberek, római történetek ciklusban olyan témákat is érint, mint a gladiátorok vagy Caligula császár veteránjai. A kötet utolsó egységében a korabeli kereszténységgel kapcsolatos versek kaptak helyet. A fordító értő előszavával és bibliográfiával kezdődő, valamint jegyzetekkel záródó kötet minden nagyobb irodalmi gyűjteménybe ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"