A hasonmás kiadásban megjelent kötet Barna Ferdinánd nyelvész munkája eredetileg 1881-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóhivatala által Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből címmel kibocsátott mű IX. kolligátum kötetének hetedik (Ősvallásunk főistenei) és kilencedik (Ősvallásunk kisebb isteni lényei és áldozati szertartásai) tételeként. A tudós szerző, akinek az első teljes Kalevala fordítást is köszönhetjük, első írása az Akadémia 1880. március 1-jén, míg a második november 2-án tartott ülésén "olvastatott fel". A Nemzeti Múzeum könyvtárosa és őreként Barna Ferdinánd nagy érdeklődéssel fordult a magyar és a finnugor népek őstörténeti, vallási, nyelvészeti, művelődéstörténeti problémái felé. A téma iránt érdeklődő olvasóknak persze a jelen kiadványban meg kell küzdeniük a régies fogalmazással. Íme egy példa: "A magyar őshit felsőbb lényekről szóló tudata legélénkebben maradt fenn az eredeti sajátságú tündéri képzetben. Mindaz, mit egyéb mythoszok a különféle felsőbb lények szellemek, istennők, végzetnők stb.-ről tudnak: nálunk hitregénk általános tündérekről való képzetében nagyobb részben fellelhető, hasonlóan az istennőkhöz: az emberiség, a természet, a föld jóltevő anyáiként jelennek meg, kik a halandókat kegyelve, látogatva, boldogító munka, foglalkozás s művészettel megáldják, majd mint a szellemek, dsinek, perik, féek: az emberiséggel elvegyülnek…" Az egy kötetbe került két művet a Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozatában (Budapest., 2012) már korábban is hozzáférhetővé tette. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"