A kortárs cseh irodalom meghatározó alakjának számító, írói név alatt alkotó szerző, Dora Čechova kilenc novellán keresztül mutatja be az emberi kapcsolatok szövevényes világát, nehezen kibogozható viszonyrendszerét. A szövegek erejét elsősorban az adja, hogy az írónő nem akar minden esetben tragédiát, traumát, negatív, démoni embertípusokat felsorakoztatni, a bukáshoz és a tragédiához akár egy jó szándékú férfi vagy nő egyszeri rossz döntése is elég. Realista, máskor idealista, kiábrándult, mégis álmokat hajszoló. Vadul tobzódó próza, amely nem rejti véka alá az ember kiszolgáltatottságát: testének, lelkének, szerelmének, vágyainak és végső soron álmainak. A kötet Čechova második magyar nyelvű könyveként jelent meg a Helikon Kiadó Margó könyvek sorozatában. A fordítást Mészáros Tündének köszönhetjük, a személyes utószót pedig Kemény Zsófi jegyzi. De mi köti össze a novellák mindennapi szereplőit: az életre szóló döntések melletti konok elköteleződés, amely a legritkább esetben jár együtt a boldogsággal, mégis, a novellák szereplői valamiért képtelenek változtatni. Legyen szó az ország vagy a házastárs elhagyásáról, a kilátástalan kitartást választják, amely együtt jár a lemondás szégyenével.