Valójában a női közösségek "rejtett hálózatát" térképezi fel az írónő regényében, amely a Szent Ambrus iskolában veszi kezdetét. Miközben a tanuló ifjúság az osztálytermekben sajátítja el a fontos tudnivalókat, az anyák is sok mindent tanulnak az emberi kapcsolatokról, barátságról, együttérzésről, egymás segítéséről. Miként az az ifjabb és idősebb női közösségek jellemzője, hogy kiválasztódik egy erős karakterű, méhkirálynő, jelen történetben Beatrice az, aki a szülői munkaközösség vezéregyéniségeként tartja kezében az ügyek intézését, a pénzgyűjtési akciók megszervezését, és minden olyan ügyet, amelyet ő fontosnak tart. Heather a megfigyelő, aki azonban folyamatosan arra vágyik, hogy felfigyeljenek rá, és ő is beszállhasson végre valamilyen feladatba, míg Georgie legtöbbször csupán arra vágyik, hogy elszívhasson egy cigarettát, ezenközben Rachelnek arra kell rádöbbennie, hogy az a fajta hideg távolságtartás, amivel társait szemléli, előbb vagy utóbb elszigetelődéshez vezet. A remek humorral megírt kötet a nőolvasóknak ajánlható, mert a görbe tükörben némelyikük bizonyára majd ráismer magára, vagy éppen a környezetében élő nőtársaira. Hiszen a hatalmi játszmák az életben is nagyjából úgy zajlanak, mint a történetbeli Szent Ambrus falai között. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"