Az önkéntes száműzetésben az örökzöld ír szigeten, „A druidák földjén” élő költő, Ködmön Csaba Zoltán alkotásait meghatározza a kultúra, amely körülveszi, sőt maga is felvette a Magyar Kelta nevet. Nomen est omen – és hozzátehetjük a híres ír költő és népmesegyűjtő Yeats szavait, aki népét a „Nyugat magyarjainak” nevezte. A verseskötetet kézbe véve, önként adódik a kérdés: van-e kapcsolat a magyar és a kelta kultúra között? A választ a szerző részéről az előszót író Timaru-Kast Sándor, németországi magyar orvos, amatőr őstörténet-kutató, a kelta-magyar(-etruszk) rokonság hipotézisének elkötelezett híve (ld.: Kelta magyarok, magyar kelták, 200010209; A Fehérló fiai, 200825263) fogalmazza meg. Az írek, skótok, maninniak (Man-szigeten élők), velsek (vagy kimmerek, Wales népe), kernowiak (Cornwall lakói), bretonok (Bretagne) és galíciaiak (az Ibér félsziget baszkjai) a kelta örökség hű őrzői mind zenéjükben, táncaikban és irodalmukban. S vajon hogyan látja a világot és a magyarság helyzetét egy, a hazájától távol elő magyar lírikus? Ködmön Csaba Zoltánt korán elveszített magyartanár édesanyjának emléke, világjáró útkeresése és a számtalan újrakezdés felnőtt férfiként érlelte költővé. Nem bölcsész-, hanem reáltudományokban szerzett ismeretei sajátos színfoltot adnak verseinek, így a létezés biológiája mélyebb metaforikus tartalommal töltődik nála. A szerzői életrajzzal záródó kötet fekete-fehér illusztrációi – sajnos kommersz módon – a depsitphotos.com és a dreamstime.com honlapok jogdíjmentes grafikai tárából származnak. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"