Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
A több szépirodalmi műfajban alkotó újságíró e kötetében tíz terjedelmesebb életinterjúja szövegét gyűjtötte össze, éspedig jeles erdélyi értelmiségiekkel folytatott beszélgetései szövegét adja közre. Első interjúalanya Ady István református lelkész, a magyarfülpösi szórványkollégium vezetője. A Maros megyei faluban az 1970-es években megszűnt a magyar nyelvű elemi iskolai oktatás, ennek pótlására jött létre 1993-ban holland egyházi segítséggel a Szivárvány Ház nevű kollégium, majd az ezredfordulón sikerült újraindítani a magyar nyelvű oktatást. Következő beszélgetőtársa Berszán Lajos katolikus pap, kanonok, szintén iskolaalapító, ő Gyimesfelsőlokon hozta létre az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett líceumot, ahol a gyimesi és moldvai csángó fiatalok tanulhatnak anyanyelvükön. A kötetben megszólal Ferenczy Miklós református lelkész, aki Sütő Andrással való kapcsolatáról és a neves képzőművész, Gy. Szabó Béla hagyatékáról mesél. Interjú készült Fülöp Judit szovátai karvezetővel, Jung Ildikó Judit marosvásárhelyi festőművésszel, a 90 éves Katona Ádám irodalom- és művelődéstörténésszel, muzeológussal, tanárral, RMDSZ-politikussal, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület alapítójával. Mihály Tibor mérnöktanár, oroszhegyi helytörténész a családfakutatásról beszél, Orosz Pál József karnagy a zene gyógyító hatásáról mond el érdekes gondolatokat; Sarány István csíkszeredai újságíró, a Hargita Népe napilap szerkesztője az erdélyi sajtó helyzetét elemzi. Végül megszólal Szőcs Lajos, a kőrispataki Szalmakalap Múzeum megálmodója. A névsorból és a nevekhez kapcsolódó életrajzi adatokból, pályaképekből összeáll egy sajátos tablókép az 1970-es évekkel kezdődő évtizedek erdélyi magyar értelmiségéről, arról a generációról, amelyik még a kommunista diktatúra idején kezdte meg népszolgáló tevékenységét, amely azután a rendszerváltozást követően teljesedhetett ki. Székely Ferenc rendre úgy irányítja a beszélgetéseket, hogy az életrajzi epizódok, a megélt tapasztalatok történetei a maguk érdekes, epikus módján rajzolják ki az erdélyi magyarság identitás-megőrzésének fél évszázados küzdelmeit. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Kalapomban búzavirág

Székely Ferenc (1951-)

Borító ár
3 200 Ft
Kötött ár
2 880 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Székely Ferenc (1951-)
ISBN
9786156438522
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2025
Egyéb információk
180, [1] o.
Kiadás pontos dátuma
2025.12.02
Kiadó
Üveghegy K.
Cikkszám
3001098434
Alcím
születésnapi beszélgetések

Darabszám
Teljes leírás
A több szépirodalmi műfajban alkotó újságíró e kötetében tíz terjedelmesebb életinterjúja szövegét gyűjtötte össze, éspedig jeles erdélyi értelmiségiekkel folytatott beszélgetései szövegét adja közre. Első interjúalanya Ady István református lelkész, a magyarfülpösi szórványkollégium vezetője. A Maros megyei faluban az 1970-es években megszűnt a magyar nyelvű elemi iskolai oktatás, ennek pótlására jött létre 1993-ban holland egyházi segítséggel a Szivárvány Ház nevű kollégium, majd az ezredfordulón sikerült újraindítani a magyar nyelvű oktatást. Következő beszélgetőtársa Berszán Lajos katolikus pap, kanonok, szintén iskolaalapító, ő Gyimesfelsőlokon hozta létre az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett líceumot, ahol a gyimesi és moldvai csángó fiatalok tanulhatnak anyanyelvükön. A kötetben megszólal Ferenczy Miklós református lelkész, aki Sütő Andrással való kapcsolatáról és a neves képzőművész, Gy. Szabó Béla hagyatékáról mesél. Interjú készült Fülöp Judit szovátai karvezetővel, Jung Ildikó Judit marosvásárhelyi festőművésszel, a 90 éves Katona Ádám irodalom- és művelődéstörténésszel, muzeológussal, tanárral, RMDSZ-politikussal, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület alapítójával. Mihály Tibor mérnöktanár, oroszhegyi helytörténész a családfakutatásról beszél, Orosz Pál József karnagy a zene gyógyító hatásáról mond el érdekes gondolatokat; Sarány István csíkszeredai újságíró, a Hargita Népe napilap szerkesztője az erdélyi sajtó helyzetét elemzi. Végül megszólal Szőcs Lajos, a kőrispataki Szalmakalap Múzeum megálmodója. A névsorból és a nevekhez kapcsolódó életrajzi adatokból, pályaképekből összeáll egy sajátos tablókép az 1970-es évekkel kezdődő évtizedek erdélyi magyar értelmiségéről, arról a generációról, amelyik még a kommunista diktatúra idején kezdte meg népszolgáló tevékenységét, amely azután a rendszerváltozást követően teljesedhetett ki. Székely Ferenc rendre úgy irányítja a beszélgetéseket, hogy az életrajzi epizódok, a megélt tapasztalatok történetei a maguk érdekes, epikus módján rajzolják ki az erdélyi magyarság identitás-megőrzésének fél évszázados küzdelmeit. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"