Hogyan őrizzük meg a hidegvérünket?

A görög filozófus úgy tartotta, hogy a harag voltaképpen őrült aránytévesztés, mert a haragvó ember lényegtelen dolognak tulajdonít túlzottan nagy jelentőséget. De Ira (A haragról) című értekezésével arra tanít, hogy az ember a nézőpontja fókuszának megváltoztatásával, gondolkodása léptékének tágításával fölmérheti, mi az, amin egyáltalán érdemes bosszankodni. A büszkeség, a méltóságérzet, az önmagunk fontosságának hite – a kedély fölborzolódásának forrásai – mind-mind felszínes dolgok. Ha az ember távolabbról szemléli önmagát, értelmetlenné válik a haragja; mint írja: „Lépj hátrább, és nevess rajta”.