Búzás Huba grandiózus eposza, egyben hatalmas trilógiájának második kötete olyan monumentális mű, amelyhez hasonlót a legújabb korból csak Juhász Ferenctől ismerünk. Az intellektuális líra e megalitja három szellemi rétegből épül föl, illetve azokat jeleníti meg: a filozofikus mélységet, a köznapi élettények felszínét és a kozmikus magasságot, vagyis az emberi ésszel felfogható Mindenséget. Az eposz keretét a műtét utáni állapot leírása adja, az a meditatív állapot, amikor az ágyhoz kötött, tétlenségre kárhoztatott ember gondolatai nagy útra kelnek, messzire szárnyalnak. Maga a kórtermi hangulat is költői, hiszen a termen átsuhanó éjszakás nővér a lápvidék lidércének tűnik a félálomban szemlélődő számára. A szellemi utazás azonban csak ezután veszi kezdetét; hosszú intellektuális kaland bontakozik ki az olvasó előtt, és ennek fő gondolati fonala az az aggodalom, hogy az ember lakta bolygó ne az ember pusztulásának helyszíne legyen, hanem „az életünk tavaszának új bölcsőhelye”. Az ágyhoz kötött kiszolgáltatottság a tudásban, a szellemben, a tudományokban, a bölcseletben és a művészetekben keres magának perspektívát – ezek sokaságára tesz utalásokat a költő. Búzás Huba 531 négysoros strófából álló hatalmas eposza a lét teljességét kísérli meg bemutatni az antikvitás évezredes értékeitől a mai kor tudományos vívmányaiig, az ókori Hellasztól a 20. századi közép-európai sorsig, az ókori mítoszoktól Cervantes regényéig, vagy Faust nagy kérdéseiig, netán a mai multinacionális cégek üzletpolitikájáig. Az intellektuális tartalmakat görgető mű – paradox módon – az élő nyelvet, a köznapi beszédmódot idézi, és a kulturális tartalmakra való utalások mellett csaknem eszköztelen. A mű szerkezete – az emberi tudat működését leképezve – olykor módszeres, olykor csapongó. Búzás Huba Az ember tragédiájához hasonlítható teljességet képviselő műve befogja az emberi lét minden dimenzióját, a jelen és a múlt, a kultúra, a művészet és a tudomány teljesítményeinek sokaságától és évezredek emberi tapasztalataitól, erkölcsi tanulságaitól kezdve a legfőbb érvig, az ember életjogáig argumentálva, példálózva. A haránt alakú, Hegyeshalmi László rajzaival illusztrált kötet a nagyszabású irodalmi törekvések, a grandiózus kísérletek iránt érdeklődő művelt olvasók figyelmére számít. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"