Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Ebben a gyűjteményes kötetben Búzás Huba grandiózus eposzának, egyben hatalmas trilógiájának három - korábban már önálló könyvként megjelent - kötete egyben kapott helyet: az Égi kupolánk (201812117), a Mentsétek meg... (202019082) és a Föld! Föld! (2021041949. A hatalmas ívű lírai eposz két műnem, az epika és a líra sajátos ötvözésével próbálkozik, és amely a nagy történelmi összegző művekre hajazóan az emberiség múltjának tanulságaival vet számot. A mű szemlélet- és ábrázolásmódja leginkább abban mutatkozik meg, amit a szerző úgy nevez: „képzettársítás-líra”, ebben a lírai szubjektum, azaz a szerző énjének gondolatáramlatai, gondolatfutamai szólalnak meg a tudatműködés rapszodikus rendje szerint. Találó szóképek és váratlan kihagyások, valósághoz közeli képek és elmosódó víziók, köznapi életmozzanatok és filozofikus távlatok csaponganak, amely végül is a nagy, drámai tónusú civilizációtörténeti eposzokkal tart rokonságot. A trilógia origójában az elbeszélő, a látó ember áll, aki önmagát is kiterjeszti, mások nevében is szól, hiszen ő nem más, mint a teremtő képzelet, amely a világot az ismert tények alapján képes újrafogalmazni és morális szempontból megítélni.

Búzás Huba (1935-)

Ég, föld, emberek

Borító ár
6 000 Ft
Aktuális online ár
4 500 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Búzás Huba (1935-)
ISBN
9786156180131
Egyéb szerzőség
Cédrus Művészeti Alapítvány (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2020
Egyéb információk
570 o.
Kiadó
Cédrus Műv. Alapítvány
Cikkszám
3001057561
Alcím
lírai eposzok trilógiája

Darabszám
Teljes leírás
Ebben a gyűjteményes kötetben Búzás Huba grandiózus eposzának, egyben hatalmas trilógiájának három - korábban már önálló könyvként megjelent - kötete egyben kapott helyet: az Égi kupolánk (201812117), a Mentsétek meg... (202019082) és a Föld! Föld! (2021041949. A hatalmas ívű lírai eposz két műnem, az epika és a líra sajátos ötvözésével próbálkozik, és amely a nagy történelmi összegző művekre hajazóan az emberiség múltjának tanulságaival vet számot. A mű szemlélet- és ábrázolásmódja leginkább abban mutatkozik meg, amit a szerző úgy nevez: „képzettársítás-líra”, ebben a lírai szubjektum, azaz a szerző énjének gondolatáramlatai, gondolatfutamai szólalnak meg a tudatműködés rapszodikus rendje szerint. Találó szóképek és váratlan kihagyások, valósághoz közeli képek és elmosódó víziók, köznapi életmozzanatok és filozofikus távlatok csaponganak, amely végül is a nagy, drámai tónusú civilizációtörténeti eposzokkal tart rokonságot. A trilógia origójában az elbeszélő, a látó ember áll, aki önmagát is kiterjeszti, mások nevében is szól, hiszen ő nem más, mint a teremtő képzelet, amely a világot az ismert tények alapján képes újrafogalmazni és morális szempontból megítélni.