Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Ebben a gyűjteményes kötetben Búzás Huba grandiózus eposzának, egyben hatalmas trilógiájának három - korábban már önálló könyvként megjelent - kötete egyben kapott helyet: az Égi kupolánk (201812117), a Mentsétek meg... (202019082) és a Föld! Föld! (2021041949. A hatalmas ívű lírai eposz két műnem, az epika és a líra sajátos ötvözésével próbálkozik, és amely a nagy történelmi összegző művekre hajazóan az emberiség múltjának tanulságaival vet számot. A mű szemlélet- és ábrázolásmódja leginkább abban mutatkozik meg, amit a szerző úgy nevez: „képzettársítás-líra”, ebben a lírai szubjektum, azaz a szerző énjének gondolatáramlatai, gondolatfutamai szólalnak meg a tudatműködés rapszodikus rendje szerint. Találó szóképek és váratlan kihagyások, valósághoz közeli képek és elmosódó víziók, köznapi életmozzanatok és filozofikus távlatok csaponganak, amely végül is a nagy, drámai tónusú civilizációtörténeti eposzokkal tart rokonságot. A trilógia origójában az elbeszélő, a látó ember áll, aki önmagát is kiterjeszti, mások nevében is szól, hiszen ő nem más, mint a teremtő képzelet, amely a világot az ismert tények alapján képes újrafogalmazni és morális szempontból megítélni.
Búzás Huba (1935-)

Ég, föld, emberek

Borító ár
6 000 Ft
Aktuális online ár
4 500 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Búzás Huba (1935-)
ISBN
9786156180131
Egyéb szerzőség
Cédrus Művészeti Alapítvány (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2020
Méret
570 o.
Kiadó
Cédrus Műv. Alapítvány
Cikkszám
3001057561
Alcím
lírai eposzok trilógiája

Darabszám
Teljes leírás
Ebben a gyűjteményes kötetben Búzás Huba grandiózus eposzának, egyben hatalmas trilógiájának három - korábban már önálló könyvként megjelent - kötete egyben kapott helyet: az Égi kupolánk (201812117), a Mentsétek meg... (202019082) és a Föld! Föld! (2021041949. A hatalmas ívű lírai eposz két műnem, az epika és a líra sajátos ötvözésével próbálkozik, és amely a nagy történelmi összegző művekre hajazóan az emberiség múltjának tanulságaival vet számot. A mű szemlélet- és ábrázolásmódja leginkább abban mutatkozik meg, amit a szerző úgy nevez: „képzettársítás-líra”, ebben a lírai szubjektum, azaz a szerző énjének gondolatáramlatai, gondolatfutamai szólalnak meg a tudatműködés rapszodikus rendje szerint. Találó szóképek és váratlan kihagyások, valósághoz közeli képek és elmosódó víziók, köznapi életmozzanatok és filozofikus távlatok csaponganak, amely végül is a nagy, drámai tónusú civilizációtörténeti eposzokkal tart rokonságot. A trilógia origójában az elbeszélő, a látó ember áll, aki önmagát is kiterjeszti, mások nevében is szól, hiszen ő nem más, mint a teremtő képzelet, amely a világot az ismert tények alapján képes újrafogalmazni és morális szempontból megítélni.