Először huszonhat esztendővel ezelőtt, 1991-ben jelent meg a kötet, amely Marianna D. Birnbaum és Esterházy Péter beszélgetéseit rögzítette. Eszterházy azonban ekkor még nem írta meg – a későbbiekben kultikussá vált remekeit – többek között az Egy nőt (1995), a Harmonia Caelestist (2000), a Javított kiadást (2002), az Egyszerű történeteket, és jónéhány más remekművét. Az olvasók a rendszerváltás évében „még csak” a Fancsikó és Pintát, a Termelési-regényt, a Bevezetést, és a Hrabal könyvét ismerhették, hogy csak a legismertebbeket említsük. A „kalauz” első megjelenése óta eltelt 26 esztendő, az író korai halála hívták életre az alapmű kiegészített, bővített változatát, amely az idei Ünnepi Könyvhét kiadványaként látott nyomdafestéket. A magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, Marianna Birnbaum az első kiadású Eszterházy-kalauz szövegével nyitja meg a kötetet, majd az író leveleiből szerkesztett, A próza iskolája 1988-2000 között című fejezettel folytatódik a kalauz. A beszélgetésekből, amelyekben többek között szó esik arról, mit gondol az író, az elbeszélői és szerzői én bonyolult viszonyáról, az intertextualitásról, a rossz szerzők jó mondatairól, a nagy narratívákról, kibomlik Esterházy máshoz nem fogható, jellegzetes írói világa, személyisége. Gyakorta egészen hétköznapinak tetsző emlékek kelnek életre a kérdés-feleletes beszélgetések során, ám ezek a kis semmi ügyek nyitják meg az alkotói világ kapuját, melyen áthaladva az olvasó betekintést nyerhet Esterházy gondolatvilágába, írói, alkotói énjének mozgatórugóiba. Rendhagyó életrajz a kérdezz-felelek játékából felépülő kötet, amely megkerülhetetlen olvasmány mindazok számára, akik teljességében szeretnék ismerni az Esterházy oeuvrét, mert a fragmentumokból összeálló, ezerszínű tabló érzékletesen kelti életre a jelenkori magyar irodalom legnagyobbjának gondolatait, és ezáltal életművét. A kötet borítóján látható, 1950-es években készült, Füttyös kalauz című „szocreál” festmény, remekül aláfesti hangulatával a Marianna D. Birnbaum kalauzolásával vezetett beszélgetéseket, amelyek a felelősségről, a magyarságról, az őszinteségről, a hovatartozásról és számos más, az írót foglalkoztató kérdéskörről szólnak néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva. A rövidítések jegyzékével és névmutatóval kiegészített kötet minden irodalomtörténeti könyvtárba beszerezhető, széles körű ajánlásra érdemes. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"