A kötet álnéven író szerzője 1994 februárjában kezdte meg egyéves sorkatonai szolgálatát. A sárbogárdi laktanyában kapta meg a minden honvéd számára előírt alapkiképzést, ezután került szolgálati helyére, a zsámbéki légvédelmi rakétaalakulathoz. A számtalan apró részletet fölidéző, gondos szövegezésű emlékezés első része a katonaélet összes mozzanatának precíz fölidézése. Kötete második felében pedig arról ír, miként tért vissza többször is az immár elhagyott, romos, gazzal benőtt rakétabázis helyére. Az egyes szám harmadik személyben író Visszatérő Veterán időrendben halad, a sorozás, illetve bevonulás napjától a leszerelésig, és nézőpontját – az események pontos fölidézése mellett – az akkori fiatalember gondolkodása, érzelemvilága, lelki élete határozza meg.