Robag Solkim második regénye ismét álomszerű belső tájra repíti el olvasóit, a képzelet és valóság törékeny határvidékére. Öt különböző karaktert követhetünk nyomon egy bizonyos „falon” túli világba, ahol pályájuk hol keresztezi egymást, hol együtt halad egy jellegzetesnek tűnő mese meglepően tálalt cselekményében. A regény központi motívuma az úton levés, a helyszínek, szereplők és körülmények állandó változékonysága. A finoman szőtt összefüggéseken keresztül épülő történetben kiemelt szerep jut egy ősi misztikus kötetnek, a Három Szó Könyvének, amelynek alcíme: „Mindenek megfordítása. A megfordítás véghezvitele, és az abban való örök lét.” A porlepte kötetről egy ajánlás olvasható a regényben: „… ha megtalálod a Három Szó Könyvét, tenéked lészen mulatság fordítva élni meg fényességet és setétet, a holtak hangzatos énekét és az élők némaságát, és lesz tenéked örök, ami mulandó, és pillanat, mi vég nélkül való. Ha felleled, megkapod, amire vágysz, hogy a vágyad ne légyen, csak kifordítva…” A vérbeli, jellegzetes humorral átszőtt, erős atmoszférájú regény külsőre hagyományos fantasy, azonban a sejtelmes és melankolikus történések mélyén fontos egzisztenciális dilemmák húzódnak meg és keresik a választ az emberi lét legsúlyosabb kérdéseire.