Solymosi László 1944-ben született Veszprémben. 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kapott történelemtanári és levéltáros diplomát. Középkorkutatóként pályáját az Akadémia Történettudományi Intézetében kezdte, ahol 1968 és 1992 között dolgozott. A kötet elején négy intézmény logóját találjuk, amelyekhez pályája során szorosan kötődött, és születésnapja alkalmából ünnepi kötetet szerkesztettek számára. Az Akadémián kívül a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelvényei ezek. Debrecenben 1992–2014, a Katolikus Egyetemen 1993 és 1997 között dolgozott, az ELTE-n 2002 óta tanított, nagyrészt professzor emeritus minőségében máig is. Kandidátusi disszertációja, amelyet A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon címmel nyújtott be, s amelyet 1998-ban kiadott könyvként egyhangúan a középkorkutatás alapművének tekintenek, az opponensek javaslatára 1994-ben mint a történelemtudomány doktora cím követelményeinek megfelelő munka nyert elismerést. Méltányolva munkásságát, szorgalmas publikációs tevékenysége során kifejtett eredményeit, tanári és tutori munkásságát, a diplomatika nemzetközi szervezeteiben játszott szerepét és betöltött tisztségeit a Magyar Tudományos Akadémia 2010-ben választotta levelező tagjává, 2016-ban rendes tagjává. A kötetben hat nagyobb témakörben harminchárom tanulmány kapott helyet Solymosi László korábbi és legújabb munkái közül, tanítványai és kollégái szerkesztésében, a szerző 80. születésnapja alkalmából. Tartalomjegyzék: I. Gazdaságtörténet 7 Munera festivalia – Ünnep és adózás 9 Szőlőbirtok és oklevéladás a középkori Magyarországon 27 Bortizedfizetés sátornál 41 A veszprémi káptalan középkor végi számadáskönyvének forrásértéke 49 Az esztergomi Kanizsai-kápolna számadása (1496–1500) 69 Két középkor végi testamentum Szabolcs vármegyéből 87 Az esztergomi érsekség birtokállománya a középkor végén 113 II. Nyelvhasználat, nyelvtörténet 123 Árpád-kori helyneveink felhasználásáról 125 Anyanyelv és jogi írásbeliség a középkori Magyarországon 141 Egyház és anyanyelv az Árpád-korban 163 Főpapi méltóságnevek a középkori helynevekben 175 III. Jogtörténet 195 Szent István és a Pannonhalmi Apátság somogyi tizedjoga 197 Püspöki joghatóság Somogyban a 11. században 213 Püspöki joghatóság a somogyi régió felett Szent István korában 227 Konfliktuskezelés Vetési Albert egyházi és Újlaki Miklós világi földesúr birtokain 239 A 800 éves Aranybulláról 257 IV. Egyháztörténet 265 A zágrábi püspökség helye az Árpád-kori egyházszervezetben 267 Szent László király sírja, kultusza és szentté avatása 279 Szentek az Árpád-kori oklevelekben 319 Az esztergomi egyházmegye legrégebbi ünneplajstroma 333 Mátyás király és a magyarországi főpapok 345 Pilissziget vagy Fülöpsziget? 367 Királynéavatás a veszprémi székesegyházban 381 Az esztergomi érsek koronázó joga a középkorban 391 V. Nemzetközi kapcsolatrendszer 407 Magyar főpapok angliai zarándoklata 1220-ban 409 Uros pannonhalmi apát és követtársai Itáliában 1225 tavaszán 425 Uros apát külföldi útjai 443 VI. Pecséthasználat 453 A pecséthasználat kezdetei Saint-Denis apátságában 455 Istenítélet és pecséthasználat 465 Levelesített káptalanok: Eger és Csázma pecsétjei a középkorban 483 A hiteleshelyek számának alakulása a 14–15. században 497 Apácakonvent mint hiteleshely? 513 Szent Mihály arkangyal és a veszprémi káptalan középkori pecsétjei 533 Kép- és térképjegyzék 557 Rövidítések jegyzéke 560 Irodalomjegyzék 561 Solymosi László tudományos irodalmi munkássága 665