A Luxemburgban élő, de világjáró író, költő, szerkesztő, performanszművész, nemzetközi alkotóházak állandó vendége otthonosan mozog szerte a világban az északi sarkvidéktől Portugáliáig. Sokoldalúság, soktémájúság és változatos formakultúra jellemzi munkásságát, és e vonások jelennek meg Szakított idő című, magyar-angol kétnyelvű kötete nehezen meghatározható műfajú kisprózáiban is. Első elbeszélésének szemlélődő, tűnődő hőse Marina Abramović (1946) szerb konceptuális és performanszművész, aki naphosszat meztelenül heverészik egy kertben Bolha nevű, loncsos szőrű kutyája társaságában (Marina a rengetegben). Másik írása – amelynek első fele próza, második része vers – a bokatörés következtében kényszerűen beállt nyugalmi időszak gondolatfutamait, asszociációit rögzíti (A kulcsot szokták elveszíteni, nem az ajtót). Egy éttermi jelentben, az ételrendelés elindította gondolatsorban föltűnnek az írónő korábbi műveiben kidolgozott motívumok, így a Személyi edzőm, Johnny Deep (202325304) című drámakötetének elemei, miközben a narrátor a köznapok ügyes-bajos dolgain töpreng, emlékeket idéz föl, irodalmi művekre asszociál (Merkúr bár a Nagyerdőn). A kötetben számos, terjedelmére nézve „egypercesnek” is nevezhető kispróza is olvasható, így egy fiktív naplójegyzet a krokodilszelidítésről (Barátom, a krokodil); csapongó gondolatok és szárnyaló fantáziaképek egymásutánja az az írás, amely egy hentes foszladozó fehér kötényéről és a kóbor állatokról szól (Mexikó). Egyetlen rövidke szövegben együtt van jelen a keleti szőnyegárus, a hajóskapitány és a Fülöp-szigeteki pincér alakja a világutazó emlékmorzsáinak sokaságából (Világjáró). A kötet színes szereplőgárdájában föltűnik az angol írónő, Jane Austin, aztán a gyíkarcú színésznő és a Luxemburgban született portugál, akinek a neve magyarul azt jelenti „madár az erdő közepén” (Jane Austin levele Cassandra Austinnak; Hibrid; Fészek). Valódi művészvallomás a kötet címadó írása, egy regény születésének rapszodikus előadású története. Szó esik ebben Umberto Eco könyvtáráról, az édesanyját fölkereső biztosítási ügynökről és Vámos Miklós Apák könyve (legutóbb: 202108198) című művéről. Márton Ágnes írásai – konkrét emlékanyaguk ellenére – valamiféle téren és időn kívüliséget árasztanak, vagy épp ellenkezőleg: a Föld bármely táján és a történelem bármely időszakában játszódhatnak. Ami azt sugallja, hogy a valódi élet a szellem, a művészetek, az irodalom világában, a maradandó emberi alkotások közegében zajlik. És ebbe a kissé éteri, kissé konceptuális, kicsit absztrakt létbe beszűrődnek a világvándor tapasztalatai, élményei, emlékei. A hátlapjával egybekötött kétnyelvű kötet egy izgalmas szellemi működés lenyomata. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"