1998 nyara és 1999 tavasza Rómában - mondja a gyönyörű kiállítású, ragyogó színes - természetesen Rómát és fontos római festményeket, szobrokat leképező - fotókat tartalmazó verseskötet alcíme. Nem ez az első olyan műve Kárpáti Kamilnak, amely a költő Róma-élményéről vall, de talán ez a legösszetettebb, költőileg is talán a legérettebb. Ez a Róma-élmény önmagában is fölöttébb sokrétű: a költőt megigézi Róma történelme és művészete (mindkettőben tudós szakértő is, erre utalnak a kötetvégi, a versekhez és azok tárgyaihoz fűzött, sokszor szinte szakcikkekké öblösülő jegyzetek), de természetesen Rómából is "hazalát", itteni életére, múltjára, tragédiáira, hányattatásaira. Róma azonban egyúttal egy nagy szerelem színhelye és mintegy kulisszája is. A feleség, Gi állandó szereplője a költeményeknek, a hozzá fűződő viszony szépen interferál az örök városhoz és műalkotásaihoz fűződőkkel. Ez a komplexitás tükröződik még a versformákban is, sőt talán épp e versformák hozzák ki igazán a Róma-élmény leglényegét. Kárpáti a klasszikus metrumoknak is mestere, az antik formákat azonban remekül modernizálja, egyéniesíti. Hol úgy, hogy szinte antikabbá válik az ókoriaknál, hol úgy, hogy - persze szándékosan - modern döccentőket épít beléjük, "elrontja" őket, szinte fizikai fájdalmat okozva az olvasónak, akit azonban épp ez a fájdalom döbbent rá a versek mélyrétegeire. És persze nemcsak Rómáról szólnak e költemények, nemcsak történelemről és művészetről, hanem vallomások is, egy teljes élet vallomásai, a kerek számú évfordulók is magukba építő életgyónások (1999-ben lett a költő hetvenéves). A számos remekművet felmutató (Sorsod macska alatt van; Jelenés a pápatemetőn; Április nappali Holdjához; Búcsú Rómától stb.) kötet nem könnyű olvasmány. Művelt, a költészethez nagyon értő, vájt fülű olvasókra számít. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"