Petőfi Sándor nevét először 1843-ban nyomtatták egy könyv címlapjára, ez a kiadvány pedig Charles de Bernard (1804-1850) A koros hölgy című regénye volt, amit ő fordított magyarra. A költő 1843 és 1848 között lefordított két regényt, három elbeszélést, egy regényfejezetet, egy drámát és egy drámarészletet, valamint a hagyatékából előkerült még két töredékes fordítás. A költő fordított francia, német, angol és latin nyelvből, de igazi figyelmet egyetlen átültetése keltett, Shakespeare Coriolanus című tragédiája. Hogy Petőfi fordításait csönd fogadta, annak két oka volt: kevéssé ismert alkotók műveit tolmácsolta, valamint fordításainak magyar szövege alatta maradt saját munkái prozódiájának, nyelvi-stiláris színvonalának.