Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Svédországi Szent Brigitta (Birgitta Birgersdotter, 1303–1373) Európa hat védőszentjének egyike, a Brigitta-rend alapítója, Svéd Szent Katalin (Karin) anyja a középkor belharcokkal, keresztes háborúkkal, vallási konfliktusokkal és halálos járványokkal terhelt időszakában élt és munkálkodott. Brigittának már gyermekként is látomásai voltak, későbbi feljegyzéseit – Revelationes coelestes, azaz Mennyei revelációk (kinyilatkoztatások) – Mátyás linköpingi kanonok és Brigitta gyóntatója, Péter alvastrai perjel fordította latinra, melyek aztán a középkor folyamán nagy népszerűségre tettek szert. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra; innen ered többek közt az, hogy a földön fekvő gyermek Jézus testéből áradó fény az egyetlen fényforrás a képen, illetve az Atyaisten jelenléte a jelenet fölött. Brigitta alakja olyan szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez. Ő volt az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté. Férje, Ulf Gudmarsson földesúr halála után Brigitta Rómába költözött. Háza a Piazza Farnesén éveken át nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt. Mindemellett szívében a kolostori élet eszménye, a Krisztussal és Máriával való közösség foglalta el a legfőbb helyet. Sokat fáradozott azért, hogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, a pápát pedig rábírja, hogy térjen vissza Avignonból. De annak érdekében is sokat tett, hogy a püspökök és papok változtassanak életmódjukon. Miután 1372-ben elzarándokolt Jeruzsálembe, a kinyilatkoztatások, amelyeket a Revelation hét kötetében írt le, elérték csúcspontjukat. Brigittát teljesen magával ragadta a gondolat, hogy egy még csaknem pogány népet megnyerjen az Evangéliumnak, és elvezessen a szentségre. Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával – nem érte be azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországban a kereszténységnek. A kronológiával, irodalom- és képjegyzékkel záródó kötet imáit, fohászait Kőrösiné Merkl Hilda válogatta és fordította. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Birgitta (1303-1373) (Szent)

Mennyei kinyilatkoztatások

Borító ár
3 300 Ft
Aktuális online ár
2 475 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Birgitta (1303-1373) (Szent)
ISBN
9789636628307
Egyéb szerzőség
Kőrösiné Merkl Hilda (1948-) (vál., ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2016
Egyéb információk
147 o.
Kiadó
Kairosz
Cikkszám
3001022969

Darabszám
Teljes leírás
Svédországi Szent Brigitta (Birgitta Birgersdotter, 1303–1373) Európa hat védőszentjének egyike, a Brigitta-rend alapítója, Svéd Szent Katalin (Karin) anyja a középkor belharcokkal, keresztes háborúkkal, vallási konfliktusokkal és halálos járványokkal terhelt időszakában élt és munkálkodott. Brigittának már gyermekként is látomásai voltak, későbbi feljegyzéseit – Revelationes coelestes, azaz Mennyei revelációk (kinyilatkoztatások) – Mátyás linköpingi kanonok és Brigitta gyóntatója, Péter alvastrai perjel fordította latinra, melyek aztán a középkor folyamán nagy népszerűségre tettek szert. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra; innen ered többek közt az, hogy a földön fekvő gyermek Jézus testéből áradó fény az egyetlen fényforrás a képen, illetve az Atyaisten jelenléte a jelenet fölött. Brigitta alakja olyan szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez. Ő volt az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté. Férje, Ulf Gudmarsson földesúr halála után Brigitta Rómába költözött. Háza a Piazza Farnesén éveken át nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt. Mindemellett szívében a kolostori élet eszménye, a Krisztussal és Máriával való közösség foglalta el a legfőbb helyet. Sokat fáradozott azért, hogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, a pápát pedig rábírja, hogy térjen vissza Avignonból. De annak érdekében is sokat tett, hogy a püspökök és papok változtassanak életmódjukon. Miután 1372-ben elzarándokolt Jeruzsálembe, a kinyilatkoztatások, amelyeket a Revelation hét kötetében írt le, elérték csúcspontjukat. Brigittát teljesen magával ragadta a gondolat, hogy egy még csaknem pogány népet megnyerjen az Evangéliumnak, és elvezessen a szentségre. Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával – nem érte be azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországban a kereszténységnek. A kronológiával, irodalom- és képjegyzékkel záródó kötet imáit, fohászait Kőrösiné Merkl Hilda válogatta és fordította. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"