A magyar folklór egyik legnépszerűbb mondahőse az igazságos Mátyás király, akinek közismert toposza a halála után néhány évtizeddel gyorsan elterjedt és mélyen belegyökerezett a magyarság és a szomszéd népek kollektív tudatába. Ennek oka a minden tekintetben sikeres uralkodó egyéni vonásain túl az is volt, hogy Mátyás halála után az egész Kárpát-medence mély romlásba dőlt a török hódoltság következtében, így a nép szemében az előző korszak jelentősen fölértékelődött, megszépült. Mátyás alakja sokféle: az igazságos nagy királytól a tréfamesterig terjedően ezerféle változatban és számos műfajban maradt fönn. Magyar Zoltán e monografikus művében arra vállalkozik, hogy az uralkodó narratív hagyománykörének tematikai csoportosítását végezze el. A szerző 22 tematikus egységet állapít meg, ilyen például: Mátyás ifjúsága, királlyá választása, szerelmei, a felesége, hadjáratai, az álruhás országjáró, a vendégségben megjelenő, az igazságtevő, az okos uralkodó, a beugrató próbákat kieszelő, a viselkedésmintákat adó; de jellemző rá az okos udvari bolond alkalmazása, ugyancsak sokat mondóak a példázatos történetei, emlékhelyei és a halála is. A szerző e 22 fejezet kialakításával egyrészt megalkotja a narratív hagyomány tipológiáját, illetve népköltészeti katalógust állít föl, amely teljességgel tartalmazza a Mátyás nevéhez köthető folklóranyagot. Így született meg a monografikus kötet, amely egy-egy hagyománykör, témamotívum analitikus és összehasonlító elemzését is nyújtja, sőt kitekint a szomszéd népek emlékezetében élő Mátyás-hagyományra is. A közel 70 oldalas Bevezető után a szerző 22 fejezetben, összesen 420 alfejezetben ad részletező katalógust a Mátyás-mondakör motívumairól, típusairól, különálló darabjairól. Valamennyi sorszámozott – ekként könnyen visszakereshető – alfejezetben röviden összefoglalja az adott mondatípus tartalmát, ehhez csatolja az adott szövegközlések és feldolgozások irodalomjegyzékét. Ilyen módon Magyar Zoltán könyve a Mátyás királyról szóló teljes magyar mondakincs tipológiáját, katalógusát, tartalmi kivonatát és a vonatkozó szakirodalom egészét nyújtja. A 420 tematikus alfejezet után alfabetikus rendű Motívumindex, rövidítésjegyzék és testes bibliográfia igazít el. A szerző a magyar folklór legimpozánsabb örökségét, a Mátyás-mondakört dolgozta föl a vonatkozó valamennyi mese, monda, rege, anekdota, példázat, ballada, szólás-mondás leírásával, típusba sorolásával és szakirodalmának hozzárendelésével. Ilyenként könyve minden folklorisztikai gyűjteményben alapműnek számít. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"