Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Horváth Emőke monográfiája a magyar–chilei kapcsolatok alakulását vizsgálja a második világháborút követő időszakban, különös tekintettel a diplomáciai kapcsolatok megszakadására és helyreállítási kísérleteire. Bemutatja, hogy bár mindkét fél részéről megvolt a szándék az együttműködés újraépítésére, a kibontakozó hidegháborús erőviszonyok végül meghiúsították ezt a folyamatot. A szerző rámutat arra is, hogy Chile nem tartozott Magyarország kiemelt partnerei közé, mégis fontos szerepet játszott a latin-amerikai nyitás kontextusában. A tanulmány összességében azt hangsúlyozza, hogy e kapcsolatok történetét inkább a megszakítottság és a korlátozott lehetőségek, mintsem a tartós együttműködés jellemezte. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója a bevezetést követően a gazdaság változásaira és azon belül is a bányászat szerepére irányítja a figyelmet, majd a külkapcsolatok alakulásának részletezésébe kezd bele, mely során Eduardo Frei elnökségét sem hagyja ki az elemzésből.

Magyarország külkapcsolatai Chilével a hidegháború idején (1945-1970)

Horváth Emőke (1958-)

Borító ár
2 990 Ft
Kötött ár
2 691 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Horváth Emőke (1958-)
ISBN
9789636463878
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Egyéb információk
122, [4] o.
Kiadás pontos dátuma
2026.04.24
Kiadó
L'Harmattan
Cikkszám
3001100127
Sorozatcím
Bibliotheca Americana ; 2677-0784

Darabszám
Teljes leírás
Horváth Emőke monográfiája a magyar–chilei kapcsolatok alakulását vizsgálja a második világháborút követő időszakban, különös tekintettel a diplomáciai kapcsolatok megszakadására és helyreállítási kísérleteire. Bemutatja, hogy bár mindkét fél részéről megvolt a szándék az együttműködés újraépítésére, a kibontakozó hidegháborús erőviszonyok végül meghiúsították ezt a folyamatot. A szerző rámutat arra is, hogy Chile nem tartozott Magyarország kiemelt partnerei közé, mégis fontos szerepet játszott a latin-amerikai nyitás kontextusában. A tanulmány összességében azt hangsúlyozza, hogy e kapcsolatok történetét inkább a megszakítottság és a korlátozott lehetőségek, mintsem a tartós együttműködés jellemezte. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója a bevezetést követően a gazdaság változásaira és azon belül is a bányászat szerepére irányítja a figyelmet, majd a külkapcsolatok alakulásának részletezésébe kezd bele, mely során Eduardo Frei elnökségét sem hagyja ki az elemzésből.