Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Szécsi Noémi nőtörténeti kulturális blogja Halcsontos fűző címmel, jelenleg is olvasható az interneten. A szerző azonban mára már túllépett a műfaj által kínált kereteken, és széleskörű tudását, ismereteit kibővítve és rendszerezve vaskos kötetek sorában adta közre. Ekként van ez a mostani munkájában is, amikor ismét a 19-20. század fordulójának éveit veszi górcső alá, egy új, szokványosnak nem tekinthető szempontrendszer szerint. Főként azt pásztázza "tekintetével", hogy a századfordulón, az 1900-as évek kezdetén, milyen szokások határozták meg a nők saját testükről alkotott véleményét és a test higiéniáját. Hatalmas kutatómunka előzte meg a kötet összeállítását, és amint az a bevezető részből kiderül, sok más forrás mellett elsősorban dr. Hugonnai Vilma (1847-1922), az első magyar orvosnő hagyatékában föllelt, értékes dokumentumokra támaszkodott a szerző.
Szécsi Noémi (1976-)

Lányok és asszonyok aranykönyve

Borító ár
5 499 Ft
Aktuális online ár
4 399 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Szécsi Noémi (1976-)
ISBN
9789636331764, 9789633554777
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
380, [3] o.
Kiadó
Park
Cikkszám
3001045447
Alcím
szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

Darabszám
Teljes leírás
Szécsi Noémi nőtörténeti kulturális blogja Halcsontos fűző címmel, jelenleg is olvasható az interneten. A szerző azonban mára már túllépett a műfaj által kínált kereteken, és széleskörű tudását, ismereteit kibővítve és rendszerezve vaskos kötetek sorában adta közre. Ekként van ez a mostani munkájában is, amikor ismét a 19-20. század fordulójának éveit veszi górcső alá, egy új, szokványosnak nem tekinthető szempontrendszer szerint. Főként azt pásztázza "tekintetével", hogy a századfordulón, az 1900-as évek kezdetén, milyen szokások határozták meg a nők saját testükről alkotott véleményét és a test higiéniáját. Hatalmas kutatómunka előzte meg a kötet összeállítását, és amint az a bevezető részből kiderül, sok más forrás mellett elsősorban dr. Hugonnai Vilma (1847-1922), az első magyar orvosnő hagyatékában föllelt, értékes dokumentumokra támaszkodott a szerző.