Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Az utóbbi évtizedekben a sportolók mentális egészsége a sporttudomány és a sportgyakorlat kiemelt kutatási területévé vált, miután a fizikai teljesítményközpontú szemléletet egyre inkább felváltotta a pszichés tényezők meghatározó szerepének felismerése. E szemléletváltás mögött az a belátás áll, hogy a kiegyensúlyozott, mentálisan felkészült sportolók nemcsak jobb teljesítményt tudnak nyújtani, hanem hosszú távon fenntarthatóbb sportkarriert is építhetnek. Friss kutatási adatok szerint az élsportolók 34%-a és a visszavonult sportolók 26%-a élt már át szorongásos vagy depressziós tüneteket pályafutása során, egy átfogó amerikai felmérés alapján pedig az egyetemi sportolók több mint ötöde (22,3%) a depresszió és mintegy nyolcada (12,5%) a szorongás fokozott kockázatának van kitéve.

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Középiskolás és egyetemista sportolók mentális egészsége

Kovács Karolina Eszter

Borító ár
3 150 Ft
Kötött ár
2 835 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Kovács Karolina Eszter
ISBN
9786156913210
Egyéb szerzőség
Kovács Karolina Eszter (1992-) (szerk.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2025
Egyéb információk
217 o.
Kiadás pontos dátuma
2026.01.01
Kiadó
Belvedere Meridionale
Cikkszám
3001101128
Alcím
egy magyarországi kvantitatív kutatás tanulságai

Darabszám
Teljes leírás
Az utóbbi évtizedekben a sportolók mentális egészsége a sporttudomány és a sportgyakorlat kiemelt kutatási területévé vált, miután a fizikai teljesítményközpontú szemléletet egyre inkább felváltotta a pszichés tényezők meghatározó szerepének felismerése. E szemléletváltás mögött az a belátás áll, hogy a kiegyensúlyozott, mentálisan felkészült sportolók nemcsak jobb teljesítményt tudnak nyújtani, hanem hosszú távon fenntarthatóbb sportkarriert is építhetnek. Friss kutatási adatok szerint az élsportolók 34%-a és a visszavonult sportolók 26%-a élt már át szorongásos vagy depressziós tüneteket pályafutása során, egy átfogó amerikai felmérés alapján pedig az egyetemi sportolók több mint ötöde (22,3%) a depresszió és mintegy nyolcada (12,5%) a szorongás fokozott kockázatának van kitéve.