A finn-ugor nyelvész, egyetemi tanár, műfordító és költő összegyűjtötte az utóbbi évtizedben keletkezett esszéit, cikkeit, napilapokban és folyóiratokban megjelent publicisztikáit, azokat a darabokat, amelyek ugyan sokféle témáról szólnak, mégis kirajzolják szerzőjük közügyekről vallott fölfogását. Pusztay János európai perspektívában gondolkodik, mégis igazi lokálpatrióta, és mint a Dunántúl szülötte, a pannon szellem éltetőjeként gondolkodik és ír. Kötete első részébe (Európai világunk) kerültek azok az írásai, amelyek történelmi távlatból világítanak rá napjaink európai léptékű kérdéseire. Úgy tartja, hogy Európa mindig és mindenkinek az „ígéret földje” volt, ezért is kerekedtek föl tömegek, hogy bevándoroljanak az öreg kontinensre. Pusztay János szerint napjainkban Európa harmadik iszlám hódítási kísérlete zajlik – a mórok és az oszmán törökök után. De nemcsak az iszlám, az orosz ortodoxia is terjeszkedik, be akarván kebelezni Európa pravoszláv népeit. Így küzd Európa kettős szorításban – ahogyan egyik cikkének címe szól. E szorításnak lehet valamiképp ellentettje a kelet-közép-európai kis nemzetek összefogása, a visegrádi négyek és a balti népek egymásra találása útján. A második fejezet (A mi kis világunk) vitacikkei az oktatásügy aktuális problémáit boncolgatják, jelesül az ország eltérő fejlettségű területeinek megosztó hatását, az alulról építkező tudás alapú társadalom létrejöttének esélyeit, miközben konkrét szervezési javaslatokat is tesz a szerző, például a sárospataki tanítóképző önállóságának visszaállítására vagy a szombathelyi felsőoktatás újjászervezésére. A harmadik fejezetbe (Nyelv és tudomány) kerültek finn-ugor nyelvészeti tárgyú ismeretterjesztő írásai. Fölvázol egy nyelvstratégiai koncepciót; kijelöli a magyar nyelv eredetével kapcsolatos viták sarokpontjait; röviden áttekinti mindazt, amit tudni illik az anyanyelv, a nemzet és az identitástudat kapcsolatáról, kitérve bizonyos finn-ugor népek (marik, komik) nemzettudatára, és el nem feledkezve a magyar nyelvtudósok rokon nyelvek kutatásában betöltött szerepéről. Az utolsóelőtti, Vegyesfelvágott című részben szót ejt a politikai manipuláció természetéről, a hit fontosságáról, a változatosság gyönyörködtető hatásáról, a tolerancia-elv egyoldalúságáról, napjaink belpolitikájának nyelvi torzulásokban is megmutatkozó jelenségeiről. Az utolsó fejezetben (Vallató) két interjú olvasható; ezekben Pusztay János magáról, pályájáról, az őt foglalkoztató gondolatokról beszél. Megnyilatkozásainak publicisztikus és személyes hangnemű változataiban egyként az európai perspektívában gondolkodó, nemzetének és szűkebb pátriájának elkötelezett értelmiségi szólal meg. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"