A magyar műfordítás több mint száz éve adós Guillaume Apollinaire kalligrammáinak tolmácsolásával. Eddig mindössze öt kalligramma magyar fordítását ismerhettük. Nem véletlenül, mert a kalligrammák fordítása különös kihívást jelent. A tartalom és a forma egységének megteremtésekor itt a formai követelmények új összetevőkkel egészülnek ki. A ritmus, az ütem, a szótagszám, a rím mellett hozzátartozhatnak olyan tényezők is, mint a karakterek száma szóközökkel vagy szóköz nélkül, vagy hogy adott esetben ugyanarra a helyre ugyanaz a betű kerüljön a fordításban is, mint az eredetiben. Szerencsés egybeesés, hogy a tipográfus és a magyar fordító személye ezúttal ugyanaz. Ez a magyar–francia kétnyelvű album eredeti formájában tartalmazza a költő összes fellelhető kalligrammáját, köztük olyanokat is, melyek az eddigi legteljesebb gyűjteményekben sem találhatók meg. Néhány kalligrammát – köztük azokat is, melyek a szerző halála után kerültek elő – kéziratos formában ismerhet az Olvasó. Ebben a kötetben tipográfiai átírásban találkozik ezekkel is, mert okkal tételezhetjük fel, hogy Apollinaire-nek is ez lenne a kívánsága.