A felvidéki költő Ünnepi Könyvhétre megjelent kis kötete mintegy száz versből álló ciklus, költői elbeszéléssé összeállítható, akként olvasható versfüzér. Kiinduló motívuma Jancsi és Juliska meséje, ám Fellinger nem a Grimm-testvérek meséjét mondja vagy gondolja tovább, hanem a groteszk poézis eszközeivel kerekít új – bár kissé mozaikos – történetet. Az eredeti mese mindössze elrugaszkodási pont a költő számára, hogy groteszk tükrében megmutathassa a maga verzióját. A versfüzér elején János zöld almát helyez Juliska lyukas kezébe, majd fölnéz az égre, ahonnét eső hullik, s lám, az esőcseppek lyukakat hagytak az égbolton, amit a fiatalok a tekintetükkel foltoznak be… Így kezdődik a mese, amely nem kevés meglepő fordulatot tartogat még. Ráadásul Fellinger Károly nemcsak az ábrázolás nézőpontját váltogatja (hol ő beszél, hol Jancsi meg Juliska, a két címszereplő), de stílusát is rapszodikusan alakítja: egyszer meseszerűen gyermeki, másszor nyeglén ironikus – miközben az egész mű a groteszk látásmód jegyében fogant. És ha az olvasó az elején szórakoztató, szellemes versfüzérnek tekintette a művet, hamar rá kell jönnie, hogy itt nem pusztán költői grimaszolásról van szó, egy ismert mese parafrázisáról, hanem a lét komoly kérdéseit is feszegető műről (Sorslavór), amelyben hangot kap az alkotás gyötrelme, az elmúlással való szembenézés elkerülhetetlensége (Csaknem), az istenkeresés elszánása (Esti kérdés), az elvált szülők gyermekeinek nehéz sorsa (Fényrosta) vagy éppen az anyanyelv jövője (Allegro). Nagyon sokrétegű mű tehát Fellinger Károly Jancsi és Juliskája. Elsőül valami groteszk parafrázisa akar lenni az ókori görög és latin eposzoknak; másodjára gondolati meghaladása a Grimm-testvérek meséjének; harmadsorban olyan versfüzér, amely ugyan történeti reminiszcenciákkal, kultúrtörténeti utalásokkal átszőtten, de a 21. század modorában vet számot a közép-európai lét alapvető kérdéseivel, eközben metafizikai szálat is bevon a történetbe: „A kilakoltatás végbement, / ideiglenes szükséglakás a vers, / János, a költő csendben / elszállásolja szavait” (Átélhető). Ókori utalások és e századi félelmek, metafizikai fölvetések és groteszk fonákságok, meseszerű történet és izgalmas gondolatiság kevereg Fellinger Károly művében – a mai líra olvasóinak tetszésére. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"