Az élet s az irodalom ihlette az itt következő színműveket. Ne nevezzük drámáknak őket, hiszen a klasszikus, arisztotelészi értelemben nem azok, ám drámai, mondhatni konfliktushelyzetek akadnak bennük bőven, olykor csak látensen, érzékeltetve csupán a lehetséges kitörési pontokat. Az irodalomértő, -szerető, filozófus szemléletű jogász attitűdje a meghatározó a témaválasztásban, legyen szó akár a Kafkománia gyűjtőcím alatt közzétett, Kafka inspirálta két egyfelvonásról, vagy a „megrendelésre” készült, „alkalmi” dokumentumjátékokról – utóbbiak közül a Jókait főszereplőül választók a balatonfüredi Jókai Napokhoz kötődnek s bemutatójuk az ottani Jókai Múzeumban volt, de a Berzsenyi alakját megidéző is felkérésre született: Petrányi Ilona, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt minden esetben a „felbujtó”. Miközben lényegében a véletlen hozta úgy, hogy e kötet óhatatlanul kapcsolódhat Jókai Mór születésének 200. évfordulójához (eredetileg tavaly szerettük volna megjelentetni), a sors úgy rendezte, hogy egyben Petrányi Ilona „múzsai” tevékenységének is mementójává lett – a jeles irodalmár ez év márciusában hagyott itt minket. (A „múzsai” kitételen igen jót röhögne.) És van az itt közölt művek közt színésznő ihlette is. Czifra Krisztina, a dokumentumjátékok előadásainak állandó szereplője azzal a kérdéssel fordult a szerzőhöz, nincs-e véletlenül a tarsolyában egy darab a számára. Kállai R. Gábor válaszul megírta a vámkisasszony alakja eredendően a Magyar Napló által az Év novellájának választott írás hőse, , kérdésére, , az elbeszélés monodrámaváltozatát. Legyen szó a képzelet játékáról vagy dokumentumok hitelesítette szituációkról, a történeti aspektus óhatatlanul jelen van mindenütt, akár a szerzői szándék nélkül is, egy szállodai szobában meggyújtott cigaretta formájában például (hiszen hol van az már!), miként a leghétköznapibb döntéshelyzetek nehézségei is (nem szólva a politikai állásfoglalásról) – mi legyen a vacsora, elcsábulni-e vagy sem, mely politikai erő támogatandó etc. Ez utóbbi problémafelvetés kapcsán pedig megkerülhetetlen a szembenézés egykori és jelenlegi önmagunkkal, ahogy a „nagy mesélőt”, a 48-as hőst, majd az ellenzék padsoraiból a kormánypárt oldalára átülő országgyűlési képviselőt, Jókait szembesíti kortársa a pálfordulásaival. De ott van a reális önismeret, önértékelés problémája a dokumentumok által megidézett irodalmi polémiákban is, nem szólva az olyan esendőségekről, mint hiúság, érzékenységek, emberi és szakmai féltékenység – mindez a tudós lapszerkesztő ironikus látásmódjával megidézve. Kállai R. Gábor 1953-ban született, jogot és filozófiát végzett. Írásai 1982 óta jelennek meg, ez a 14. kötete, nem számítva az egyetemi és főiskolai tankönyveket, jegyzeteket. A nótárius és a nyolc pisztolygolyó (ifjúsági történelmi regény), Móra Kiadó, 1987 Tíz perc késés (szórakoztató regény), Laude Kiadó, 1989 Generális a lőporos hordón (ifjúsági történelmi regény), Móra Kiadó, 1992 Csak a fejét! (Geoffrey R. Killery néven, szórakoztató regény), Tertia Kiadó, 1997 Kafkológia (esszékötet Franz Kafka állattörténeteiről), Criticai Lapok Könyvek N⁰1, 1997 Utazás Emillel (regény), Kávé Kiadó, 1998 Prágai kóborló (novellák), Kávé Kiadó, 1999 Krakkói gyors (regény), Kávé Kiadó, 2001 A bölcsesség fekete itala (ifjúsági történelmi regény), Kávé Kiadó, 2001 Kafkománia (esszékötet), Criticai Lapok Könyvek N⁰3, 2004 Elvtársalgó (regény), Új Mandátum Kiadó, 2006 A kalózkirály jelzőtornya (történelmi kalandregény), Fekete Sas Kiadó, 2018 Franz Kafka rejtőzködő filozófiája (esszékötet), Typoto