Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Tinódi Lantos Sebestyén (1510 k. - 1556) a halála előtti esztendő őszén pártfogója, Nádasdy Tamás várába, Sárvárra érkezik, hogy Cronica című munkáját fölajánlja a nádornak. A nagyúr azonban nem tartózkodik otthon, így a rá várakozó énekmondó belefog, hogy elmesélje kalandokban bővelkedő élettörténetét Márinak, a szolgálólánynak. Cselenyák Imre tehát ilyen retrospektív, fölidéző módon ad képet Tinódi életéről, de természetesen úgy, hogy abban benne van a három részre szakadt ország, a török hódoltság, a végvári harcok minden tragédiája és dicsősége. És benne van a 16. századi hétköznapok megannyi jellegzetes momentuma. A gyengélkedő Tinódi meleg mézes bor kortyolgatása közben elbeszéli Márinak élete történetét, a cselédlány illő tisztelettel hallgatja az énekmondót, hiszen „Mári sose gondolta volna, hogy létezik ilyen világjárta, oskolázott nobilis fiatalember, aki ilyen baráti közvetlenséggel beszél hozzá”. A regény dramaturgiája arra az ellentmondásra épül, hogy a kalandos életű, nagytudású, sokat tapasztalt művészember megfáradva, pihengetve elmondja gondolatait egy egyszerű cselédlánynak. A regény lassú csordogálású jelen idejű cselekménye tehát csak keret a mozgalmas életút fölidézéséhez. Ismert, Tinódi alacsony sorból származott, de gazdag életművének elismeréseképpen nemességet kapott, éppen Nádasdy Tamás közbenjárására. Egész élete a törökellenes küzdelmek, illetve azok megörökítése jegyében telt, de most visszaemlékezik szerelmeire, Emmára és Katára is, pártfogóira, így a meglehetősen ellentmondásos jellemű Török Bálintra, aztán Fráter Györgyre, Buda török kézre kerülésére, a 16. századi Magyarország sok-sok bajára és alakjára, mígnem a kalandos életébe belefáradt énekmondó örökre lehunyja szemét az őt elsirató Mári imádságai mellett. A retrospektív előadású életrajzi regény a hőse sorsát és munkásságát esszé formában összefoglaló Epilógussal zárul, valamint az archaikus kifejezések szómagyarázatával és bibliográfiával. Az olvasmányos kötet szépirodalmi és életrajzi gyűjtemények darabja, de iskolai könyvtárakban is helye van.

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Cselenyák Imre (1957-)

Hej, Tinódi!

Borító ár
4 299 Ft
Aktuális online ár
3 439 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Cselenyák Imre (1957-)
ISBN
9789634798835
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2022
Méret
326, [5] o.
Kiadó
Szenzár História
Cikkszám
3001072196

Darabszám
Teljes leírás
Tinódi Lantos Sebestyén (1510 k. - 1556) a halála előtti esztendő őszén pártfogója, Nádasdy Tamás várába, Sárvárra érkezik, hogy Cronica című munkáját fölajánlja a nádornak. A nagyúr azonban nem tartózkodik otthon, így a rá várakozó énekmondó belefog, hogy elmesélje kalandokban bővelkedő élettörténetét Márinak, a szolgálólánynak. Cselenyák Imre tehát ilyen retrospektív, fölidéző módon ad képet Tinódi életéről, de természetesen úgy, hogy abban benne van a három részre szakadt ország, a török hódoltság, a végvári harcok minden tragédiája és dicsősége. És benne van a 16. századi hétköznapok megannyi jellegzetes momentuma. A gyengélkedő Tinódi meleg mézes bor kortyolgatása közben elbeszéli Márinak élete történetét, a cselédlány illő tisztelettel hallgatja az énekmondót, hiszen „Mári sose gondolta volna, hogy létezik ilyen világjárta, oskolázott nobilis fiatalember, aki ilyen baráti közvetlenséggel beszél hozzá”. A regény dramaturgiája arra az ellentmondásra épül, hogy a kalandos életű, nagytudású, sokat tapasztalt művészember megfáradva, pihengetve elmondja gondolatait egy egyszerű cselédlánynak. A regény lassú csordogálású jelen idejű cselekménye tehát csak keret a mozgalmas életút fölidézéséhez. Ismert, Tinódi alacsony sorból származott, de gazdag életművének elismeréseképpen nemességet kapott, éppen Nádasdy Tamás közbenjárására. Egész élete a törökellenes küzdelmek, illetve azok megörökítése jegyében telt, de most visszaemlékezik szerelmeire, Emmára és Katára is, pártfogóira, így a meglehetősen ellentmondásos jellemű Török Bálintra, aztán Fráter Györgyre, Buda török kézre kerülésére, a 16. századi Magyarország sok-sok bajára és alakjára, mígnem a kalandos életébe belefáradt énekmondó örökre lehunyja szemét az őt elsirató Mári imádságai mellett. A retrospektív előadású életrajzi regény a hőse sorsát és munkásságát esszé formában összefoglaló Epilógussal zárul, valamint az archaikus kifejezések szómagyarázatával és bibliográfiával. Az olvasmányos kötet szépirodalmi és életrajzi gyűjtemények darabja, de iskolai könyvtárakban is helye van.