Hatékony tanulási technikák minden korosztálynak

Születésünktől fogva folyamatosan tanulunk, bővítjük ismereteinket, fejlesztjük magunkat. A tudás elsajátítása azonban sokszor nehézségekbe ütközhet: míg gyerekként főként a nagy mennyiségű tananyag és a koncentrációs nehézségek okozzák a legnagyobb gondot, addig felnőttkorban leginkább a mindennapi stressz és az időhiány áll a hatékony tanulás útjába. Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nem létezik egyetlen egyetemesen bevált módszer sem, épp ezért fontos, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb, egyéni tanulási technikát és kiegészítő eszközöket. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Hogyan tanuljunk meg tanulni?

A tanulás során mindig valamilyen új tudást, viselkedést, készséget, értéket vagy attitűdöt sajátunk el. Ez a folyamat életünk végéig tart, hiszen a minket érő környezeti ingereknek köszönhetően mindig van lehetőségünk új dolgokat tapasztalni és az ebből fakadó tudást magunkévá tenni.

A tanulási módszerek rövid története

Ahogy a társadalom, úgy a tanulási módszerek is rengeteget változtak és fejlődtek az évszázadok során, a hagyományos memoritertől kezdve egészen a legmodernebb, interaktív technikákig.

Míg az ókorban a szóban átadott tudás és a memoriter alapú tanítás – a versek és szövegek memorizálása – volt a jellemző oktatási módszer, addig a középkori tanulás már a könyvek és a kéziratok tanulmányozására épült. Az oktatás ebben az időszakban gyakran dialógusok formájában zajlott, melyek során az egymás közötti párbeszédek segítették a feleket annak elsajátításában, hogyan értsék meg a másikat, miként érveljenek vagy osszák meg véleményüket másokkal.

A reneszánsz idején már megjelenik a kísérletezésen és a megfigyelésen alapuló tudományos gondolkodás. A korszak kiemelkedő alakjai, Leonardo da Vinci vagy Galileo Galilei is arra ösztönözték magukat, hogy ne csak elfogadják a meglévő tudást, hanem saját megfigyeléseik és kísérleteik által új ismereteket szerezzenek. Ez a tudományos gondolkodás új utakat nyitott meg a tanulásban is, arra ösztönözve az embereket, hogy merjünk kételkedni és felfedezni, hozzájárulva ezzel az ismeretek és készségek fejlődéséhez.

A mai szisztematikus tananyagok, tantárgyi és osztályozási rendszerek csak a 19. századra alakultak ki, amivel az oktatás és a tanulás szervezése egyre inkább szabályozottá vált. A technológiai fejlődés ezt forradalmasította a 20. században, hiszen a rádió és a televízió megjelenése lehetővé tette, hogy az emberek szélesebb körben férjenek hozzá oktatási tartalmakhoz, az internet térnyerése pedig még tovább növelte ezt a lehetőséget. Számos online tanulási platform és forrás vált elérhetővé, ami interaktívabbá, rugalmasabbá és élvezetesebbé tette a tanulási folyamatot.

A technológia gyors ütemű fejlődésének köszönhetően a 21. századra pedig már a személyre szabott tanulás került előtérbe: az okostelefonok, táblagépek és egyre fejlettebb szoftverek lehetővé teszik számunkra, hogy saját igényeinkhez és tanulási stílusunkhoz igazítsuk az ismeretek megszerzésének módját. Ennek az évszázados fejlődésnek köszönhetően ma már nagyon sok hatékony tanulási technika közül választhatunk, egyéni preferenciáinkhoz és készségeinkhez mérten.

Ezek a legelterjedtebb tanulási technikák

Ahogy a fentiekből is látható, a mai modern tanulási technikák számos előzetes tapasztalatból építkeznek. A leghatékonyabb módszerek megtalálásáhozazonban fontos kombinálni a régit az újjal, és mindenekelőtt szem előtt kell tartani az egyéni tanulási stílust is, hiszen mindenkinek más módszer válik be.

1. Ismétlés, memoriter, magolás, újraolvasás

A memoriter tanulás, – vagy ismertebb nevén magolás – folyamatos ismétlést igényel, és az egyik legelterjedtebb tanulási módszer. A rendszeres újraolvasás és a szakaszos tanulás során a tananyag fokozatosan épül be a hosszú távú memóriába, amihez egyéntől függően kinek több, kinek kevesebb idő szükséges. A memoriter hatékony tanulási módszer, de nem ösztönzi a kritikai gondolkodást vagy a problémamegoldást, mivel inkább az információk passzív befogadására összpontosít. Éppen ezért érdemes lehet más technikákkal együtt használni.

Milyen esetekben alkalmazhatják a memoriter technikát az egyes korosztályok?

- Gyerekek: Kis korban kiválóan alkalmas a szókincs fejlesztésére, amikor az állatok neveivel, formákkal vagy a színekkel ismerkednek. A tanuláshoz szókártyákat is használhatunk, melyek egyszerű szavakkal vagy képekkel segítik a kicsik szókincsének fejlesztését.

- Kamaszok: A memoriter technikát minden kamasz ismeri, hiszen a történelmi dátumok és események memorizálásához vagy az iskolai dolgozatokra való felkészüléshez ez az egyik legkézenfekvőbb módszer. Kiegészítő eszközként idővonalak, vagy egyéb interaktív szókincsfejlesztő alkalmazások is használhatók.

- Felnőttek: Idegennyelv-tanuláshoz remek módszer, hiszen ez esetben a szókincs és nyelvtani szabályok memorizálása elengedhetetlen a hatékony kommunikációhoz. A nyelvtanulást elősegíthetjük szókártyákkal vagy olyan online tanulási alkalmazásokkal, amik rendszeresen emlékeztetnek az ismétlésre.

2. Vizualizáció, képek, ábrák készítése

A tanulók számára gyakran könnyebb megjegyezni az anyagot, ha vizuális formában láthatják azt. A képek és diagramok használata elősegíti a jobb megértést és támogatja az agyat abban, hogy az információk strukturáltabbak és a későbbiek során is könnyebben hozzáférhetők legyenek.

Milyen esetekben alkalmazhatják a vizualizációt az egyes korosztályok?

- Gyerekek: Az állatvilágról vagy a Földről szóló illusztrált könyvek és játékok elősegítik a világ felfedezését, jobb megismerését. Az illusztrált fejlesztő kiadványok, puzzle-k, színezők és képeskönyvek sokat segíthetnek ebben a korban.

- Kamaszok: A földrajzi térképek és történelmi események vizuális ábrázolása támogatja a komplex összefüggések megértését. Éppen ezért a diagramokat, folyamatábrákat tartalmazó tananyagok és interaktív tanulási alkalmazások sokat segíthetnek a tanulásban.

- Felnőttek: A munkafolyamatok és elméleti modellek vizuális ábrázolása kifejezetten hasznos lehet például szakmai tréningeken vagy prezentációk során. Ahhoz, hogy hatékonyan használjuk, számos előadást, oktatóvideót és ábrákat tartalmazó szakmai anyagot találunk az interneten.

3. Interaktív tanulás

Az aktív tanulás bevonja a tanulót a folyamatba, legyen szó kísérletezésről vagy problémamegoldásról. Ennek köszönhetően a tanulók nemcsak passzívan befogadják az információkat, de aktívan részt is vesznek a tanulási folyamatban, ami elősegíti az anyag mélyebb megértését. Ez a technika érdekesebbé és vonzóbbá teheti a tanulást, ami növeli a tanulók motivációját és elkötelezettségét.

Milyen esetekben alkalmazhatják ezt a technikát az egyes korosztályok?

- Gyerekek: A különböző oktatójátékok révén könnyen megtanulhatják a számolás vagy az olvasás alapjait. Ehhez számos szórakoztató, interaktív kiadvány áll a rendelkezésünkre, de online is nagyon sok, hasznos oktatójáték érhető el.

- Kamaszok: A tudományos kísérletek elvégzése biológia vagy kémia órán remek példa az interaktív tanulására kamaszkorban. A különböző oktatóprogramok és kísérletek jelentősen hozzájárulnak a tantárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez.

- Felnőttek: A valós munkafolyamatok hatékonyabb végrehajtásában sokat segíthetnek a különböző szimulációs gyakorlatok. Remek alkalmat kínálnak az ilyen szituációk gyakorlására a csapatépítő programok és problémamegoldó projektek, de akár online kurzusokon is részt vehetünk a témában.

4. Hallás utáni tanulás

A hallás utáni tanulás kifejezetten hatékony lehet auditív tanulók számára, akik könnyebben memorizálják az információkat, ha hallják is a hangokat és szavakat.

Milyen esetekben alkalmazhatják ezt a technikát az egyes korosztályok?

- Gyerekek: A mesék hallgatása remekül fejleszti a nyelvi érzéket és a szókincset, épp ezért a rendszeres esti meseolvasással, érdekes felvételek vagy egyszerű oktató hanganyagok hallgatásával szinte észrevétlenül tanulhatnak a kicsik.

- Kamaszok: Az iskolai tananyag sokszor könnyebben elsajátítható, ha nemcsak olvassák, de hallhatják is a tanulók. Az adott témához kapcsolódó oktatási podcastok vagy hangoskönyvek hozzájárulnak a mélyebb megértéshez és olyan plusz információkkal, érdekességekkel is szolgálhatnak, amiket a könyvek nem említenek.

- Felnőttek: Idősebb korban az időhiány sokak számára jelent problémát a tanulás során. A szakmai anyagok, podcastok és hangoskönyvek hallgatása viszont remek megoldást kínál arra, hogy a passzív időt tanulásra fordítsuk a mindennapi ingázás, kutyasétáltatás vagy kertészkedés közben.

5. Jegyzetelés, lényegkiemelés, színezés

A jegyzetelés és a szövegkiemelés technikája segít a tananyag lényegi strukturálásában, míg az összegzés lehetővé teszi a főbb pontok és fogalmak gyors áttekintését. Ez a módszer a memoriter és vizualizáció gyakran alkalmazott kombinációja.

Milyen esetekben alkalmazhatják ezt a technikát az egyes korosztályok?

- Gyerekek: A rövid történetek alapján készített egyszerű jegyzetek vagy rajzok segítségével az összegzési készségek már akár gyerekkorban is fejleszthetők. Színes jegyzetfüzetekkel vagy rajzlapokkal még érdekesebbé tehetjük számukra a tanulást.

- Kamaszok: A tananyag lényeges elemei nagyszerűen összefoglalhatók jegyzeteléssel, a fontosabb pontok megtalálása pedig fogalmi térképek rajzolásával tehető egyszerűbbé. Ilyen térképek és diagramok különböző sablonok vagy alkalmazások segítségével is készíthetők.

- Felnőttek: Egy munkamegbeszélés, meeting, vagy értekezlet összefoglalójának elkészítése sok esetben nem egyszerű feladat. A strukturált digitális jegyzetelési eszközök és alkalmazások használata viszont megkönnyíti a jegyzetek rögzítését és rendszerezését, segítve ezzel a gördülékeny és átlátható munkavégzést.

6. Csoportos tanulás

A csoportos tanulás során a tanulók egymástól tanulnak, közösen oldanak meg problémákat, és együtt osztják meg a tapasztalataikat. A módszer által a résztvevőknek lehetőségük van olyan szociális készségek fejlesztésére is, mint az együttműködés, a kommunikáció és az empátia, melyek nemcsak a tanulás során, de az élet más területein is hasznosíthatók.

Milyen esetekben alkalmazhatják ezt a technikát az egyes korosztályok?

- Gyerekek: Már az óvodában is előszeretettel alkalmazzák a csoportos tanulás módszerét. A különböző csapatjátékok és kisebb csoportokban végzett egyszerű feladatok remek példái ennek, melyek nagyszerű kiegészítői a színes zsírkréták, rajzlapok, gyurmák, labdák és egyéb játékok.

- Kamaszok: Az iskolai tanórák keretein belül is számos lehetőség nyílik a csoportos tanulásra, elég csak a tantárgyakhoz kötődő közös projektmunkákra vagy prezentációkra gondolnunk. Az iskolai csoport feladatok során digitális táblák és egyéb projektmenedzsment eszközök segíthetik a tanulókat.

- Felnőttek: A szakmai tanulókörök, konferenciák és fórumok tökéletes színterei az ötletek és problémamegoldó stratégiák közös megbeszélésének. A közös munkahelyi feladatok elvégzésében nagy segítségünkre lehetnek a közösségi alkalmazások és a különböző online videokonferencia platformok.

Bármelyik tanulási technikát is válasszuk, csak akkor lehetünk igazán sikeresek, ha a módszer illeszkedik az egyéni tanulási stílusunkhoz. A KELLO tanulást támogató eszközök széles tárházában mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, még hatékonyabbá és élvezetesebbé téve ezzel az új ismeretek elsajátítását.