Márai Füves könyvében a gyakorlati példákra lefordított igazságok alapjául az a meggyőződése szolgált, miszerint az életben minden jó a helyes megismerésen alapszik, és a belső szabadsághoz vezető út akkor válik járhatóvá, ha belátjuk, hogy bizonyos dolgok fölött nincs hatalmunk. Az élet hívságai, a gazdagság, hatalom, irigység és gonoszság, az indulatok gátlástalanul kavargó agressziója, csakis megvetésük által győzhetők le. Márai - gondolkodásmódjából eredően - nem valami merev keretek közé szorított általános szabálygyűjteményt kívánt közreadni; az élet mindennapi élményeiből leszűrt tapasztalás, a naiv kíváncsiságtól hajtott megismerés, majd a felfedezés örömével átitatott, s megélt igazság összegzését kínálja olvasóinak. Hatásának titka főként stílusművészetében rejlik. Az ógörög sírversek mintájára tömören - az expedícióban rejlő szellemes, sokszor meglepő következtetés erejével - a szavak felidéző hatalmú mágiájával hatol olvasói érzés- és gondolatvilágába. Ily módon a bonyolult első élményekről szóló számadás újszerűen képes megfogalmazni közhelynek hitt igazságokat, s azok Márai közvetítésével emelkednek ki a közhelyesség veszélyes csapdájából. Másik olvasatában afféle szellemi napló ez az 1943-ban született mű, mert lapjain az író meditációkba rejtve vall önmagáról, koráról és az őt körülvevő világról. A Füves könyv régi elődeihez hasonló "elemi" ismereteivel átsegítheti az olvasót a legnehezebb időszakokon is. A kötetet Kő Boldizsár grafikái díszítik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"