Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Sturcz János könyvének is megvan a maga története; még egyetemistaként 1982-ben nyújtotta be szakdolgozatát Fülep Lajos korai művészetfilozófiai nézeteiről, és már akkoriban fölmerült a könyv formájú megjelenés gondolata, ám erre személyi okok miatt akkor nem került sor. A szerző voltaképp arra tett kísérletet, hogy nyomon kövesse a fiatal Fülep szellemi fejlődését az 1920-as évek elejéig a Magyar művészet (1923) megjelenéséig. Célja pedig az volt, hogy föltárja művészetfilozófiájának elméleti alapjait, szellemi környezetének összetevőit. Bár Fülep a maga elméletét módszernek és nem elméleti rendszernek tekintette, az mégis filozófiailag, ismeretelméletileg, etikailag és történetileg alátámasztott, kidolgozott rendszer képét mutatta, amely a művészetet nem önmagában, hanem antropológiai és filozófiai kontextusában szemlélte.
Sturcz János (1958-)

Fülep Lajos korai művészetfilozófiájának elméleti alapjai - Egy eltűnt szakdolgozat 1982-ből

Borító ár
4 200 Ft
Aktuális online ár
3 780 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Sturcz János (1958-)
ISBN
9786156668240
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
176 o.
Kiadás pontos dátuma
2024.10.05
Kiadó
MMA K.
Cikkszám
3001089525
Alcím
egy eltűnt szakdolgozat 1982-ből

Darabszám
Teljes leírás
Sturcz János könyvének is megvan a maga története; még egyetemistaként 1982-ben nyújtotta be szakdolgozatát Fülep Lajos korai művészetfilozófiai nézeteiről, és már akkoriban fölmerült a könyv formájú megjelenés gondolata, ám erre személyi okok miatt akkor nem került sor. A szerző voltaképp arra tett kísérletet, hogy nyomon kövesse a fiatal Fülep szellemi fejlődését az 1920-as évek elejéig a Magyar művészet (1923) megjelenéséig. Célja pedig az volt, hogy föltárja művészetfilozófiájának elméleti alapjait, szellemi környezetének összetevőit. Bár Fülep a maga elméletét módszernek és nem elméleti rendszernek tekintette, az mégis filozófiailag, ismeretelméletileg, etikailag és történetileg alátámasztott, kidolgozott rendszer képét mutatta, amely a művészetet nem önmagában, hanem antropológiai és filozófiai kontextusában szemlélte.