Csáth Géza nemcsak a lélektani vétetésű modern magyar próza alapozó nemzedékének - a "ködlovagoknak" - volt rendkívüli tehetségű tagja, de eredeti hivatásában, elmeorvosi működése terén is roppant ígéretes volt. A magyar pszichoanalitika megteremtője, Ferenczi Sándor szerint legfőbb érdeme, hogy tünettana meghaladta a századforduló megkövesedett analitikus diagnosztikáját, a gépies leírás módszerét. Ennek is tényszerű dokumentálása a legelőször 1912-ben napvilágot látott, később több kiadásban is megjelent Egy elmebeteg nő naplója. Bevezető tanulmánya - bár számos vonatkozásban ma már meghaladottnak tekinthető - az elmebetegségek pszichikus mechanizmusát tekinti át. Ezt követi maga a "mű", S. G. kisasszony naplója, amelybe a szerző a kórrajz részletező leírását applikálja. A naplóföljegyzések és a pszichológus író értelmező passzusai kirajzolják a betegség kialakulásának folyamatát - megrázó olvasmányélményt nyújtva - ahogyan S. G. kisasszony tudatában monumentálissá nő üldözője, a Lény. Végül Csáth Géza Diagnózisa zárja a különös hatású esettanulmányt. A kötet - miként előző kiadása is - tartalmaz egy korabeli könyvismertetést a műről (Ferenczi Sándortól). A kiadványt az orvosi kifejezések szótára zárja le. A mű nemcsak a Csáth irodalmi oeuvre fontos része, a magyar pszichiátria történetének is kihagyhatatlan dokumentuma. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"