A tíz tanulmányt és három újabb keletű Csehov-fordítást tartalmazó kötet lényegében folytatása a Közelítések – Közvetítések. Anton Pavlovics Csehov (201203084) című kötetnek, újabb Csehov-értelmezések sorát nyújtva. A szerkesztő, Regéczi Ildikó az orosz író prózai és drámai szövegeinek „kreatív recepcióit” jelöli meg a kiadvány hivatásaként. Úgy véli, Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) ideje és mai világunk ideje sok közös vonást mutat. Egyrészt a századforduló világállapota és a mai világhelyzet képlékenysége hasonlítható össze, másrészt a Csehov-művek jövőbe mutatása is aktuálissá teszi elemző olvasásukat és interpretálásukat. Hajnády Zoltán az interpretációk nyomán immár posztmodernné vált Csehov-továbbírások jellemzőit veszi számba, ezzel a nagy orosz klasszikus modernségét bizonyítja, például színpadképeinek bemutatásával. Regéczi Ildikó Lászlóffy Csaba két versét (Trepljov technikai trükköktől mentes monológja; Trigorin az írás rögeszméjéről) elemzi, mint Csehov-intertextusokat. Két szerző, Molnár Angelika és Csikai Zsuzsa a Sirály című színmű kétféle – az orosz Borisz Akunyin és az ír Thomas Kilroy – adaptációját analizálja. Kalafatics Zsuzsanna Csehov dramaturgiájának sajátosságait sorolja elő, pontosabban e dramaturgia hagyománnyá válásának, továbbélésének elemeit tekinti át. Szabó Tünde a kortárs orosz írónő Ljudmila Ulickaja Odaadó hívetek című regényét elemzi, kimutatva, milyen rokonságban áll Csehov Platonov című drámájával. V. Gilbert Edit szintén az orosz írónő munkásságában mutatja ki Csehov hatásait, elannyira, hogy a mai orosz kritika olykor már „szoknyás Csehovnak” nevezi Ulickaját. Ölbei Lívia Ulicakja Csehov-értelmezései fölött tart szemlét. Mindhárom Ulickaja-elemzés tanulságainak egyike lehet az a megállapítás, hogy a mai kreatív recepciók, Csehov-interpretációk visszahatóan is érvényesülnek, azaz kihatnak a klasszikus alkotások értelmező befogadására. Cs. Jónás Erzsébet a Cseresznyéskert fordításstilisztikai vizsgálatát végzi el, összevetve Elbert János 1980-as és Ungár Júlia 2013-ban keletkezett átültetéseit. (Ez utóbbi – Meggyeskert címmel – teljes terjedelmében olvasható a kötetben.) A tanulmányok szerzői egyként amellett érvelnek, hogy Csehov munkái nem pusztán hatnak a mában, hanem több nemzet irodalmára termékenyítő hatással vannak, és az újabb és újabb Csehov-értelmezések és –adaptációk teszik időtlenné a nagy orosz író műveit. A tíz tanulmány, valamint az itt közölt adaptációk, intertextusok és fordítások a klasszikus orosz irodalmat alaposan megismerni kívánók olvasmánya lehet, nagy világirodalom történeti gyűjteményekben kaphat helyet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"