Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Miklós Róbert szerelemről, természetről és az emberi lélekről szóló versei rendre azt a kimerevített pillanatot tükrözik, amikor a hétköznapok rohanásába kényszerített ember hirtelen megáll, körültekint, egyetlen pillanatig megbámulja az őt körülvevő világot, vagy éppen belső hangjaira figyel. Ilyenformán szinte minden verse egy-egy impresszió lenyomata, noha versei nem leíró darabok, sokkal inkább érzelmes dalok. Mindjárt a kötet első versének első strófája jellemző helyzetet rögzít: "Karodba bújva nem fojtogat, / Nem támad a világ. / Csak engedem, hadd játssza el / a fény a szív dalát" (Karodba bújva). A lírai alany tehát egyetlen percre megpihen, és engedi, hogy az élet csak történjék vele. "Szárnyakon szálló verssorokban" mondja el valamennyi fölemelő, sokszor mámorító hatású élményeit. Versei ugyanis a kiragadott pillanat élményeit közvetítik: az üldögélő, bort kortyolgató költő érzéseit (Csak ülök melletted), az éjszaka iránti vonzalmát (Szeretőm az éjszaka), a kedves megérintésének vágyát (Hozzád akarok érni!), a lány arcának simogatását (Simogatva arcod), vagy egy vidám délután tokaji bortól tüzes pillanatát (Barátommal, vidám délutánon...). Voltaképp az élet örömteli apró mozzanatait verseli meg, de azokat nagy átéléssel: "Álmomba temet az ég, / a csillagos ég. / Ösvényei labirintusán / csillag fáklya ég, / Csillog a napfény a Hold húsán" (Béke az ég alatt). A pillanatok benyomásai és az így keletkezett életérzés, hangulat rögzítése mellett versei egy részében a gondolati költészet felé mozdul el (Ébredés; Mély és magas; Atlantisz; Az élet őre; Idő). De akár impressziót ragad meg, akár elvontabb gondolat felé mutat, mindig rímes, ritmikus dalformát művel, néha olyan erőteljesen, hogy az már dalszövegre emlékeztet (Ének a tóparton; Fürkészni a Napot; Farkas falka; Ma hozzám búj a fény...). Miklós Róbert poétikai szempontból korántsem hibátlan verseinek az ad egyéni ízt, hogy az impressziót formája hagyományos dallá, hogy az érzékeny lélekben hagyott élménylenyomatot képes vidám nótává fogalmazni. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Miklós Róbert (1991-)

Bódhifa alatt

Borító ár
2 499 Ft
Aktuális online ár
1 874 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Miklós Róbert (1991-)
ISBN
9786155596872
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2016
Méret
19 cm
Kiadó
Álomgyár K.
Cikkszám
3001021771

Darabszám
Teljes leírás
Miklós Róbert szerelemről, természetről és az emberi lélekről szóló versei rendre azt a kimerevített pillanatot tükrözik, amikor a hétköznapok rohanásába kényszerített ember hirtelen megáll, körültekint, egyetlen pillanatig megbámulja az őt körülvevő világot, vagy éppen belső hangjaira figyel. Ilyenformán szinte minden verse egy-egy impresszió lenyomata, noha versei nem leíró darabok, sokkal inkább érzelmes dalok. Mindjárt a kötet első versének első strófája jellemző helyzetet rögzít: "Karodba bújva nem fojtogat, / Nem támad a világ. / Csak engedem, hadd játssza el / a fény a szív dalát" (Karodba bújva). A lírai alany tehát egyetlen percre megpihen, és engedi, hogy az élet csak történjék vele. "Szárnyakon szálló verssorokban" mondja el valamennyi fölemelő, sokszor mámorító hatású élményeit. Versei ugyanis a kiragadott pillanat élményeit közvetítik: az üldögélő, bort kortyolgató költő érzéseit (Csak ülök melletted), az éjszaka iránti vonzalmát (Szeretőm az éjszaka), a kedves megérintésének vágyát (Hozzád akarok érni!), a lány arcának simogatását (Simogatva arcod), vagy egy vidám délután tokaji bortól tüzes pillanatát (Barátommal, vidám délutánon...). Voltaképp az élet örömteli apró mozzanatait verseli meg, de azokat nagy átéléssel: "Álmomba temet az ég, / a csillagos ég. / Ösvényei labirintusán / csillag fáklya ég, / Csillog a napfény a Hold húsán" (Béke az ég alatt). A pillanatok benyomásai és az így keletkezett életérzés, hangulat rögzítése mellett versei egy részében a gondolati költészet felé mozdul el (Ébredés; Mély és magas; Atlantisz; Az élet őre; Idő). De akár impressziót ragad meg, akár elvontabb gondolat felé mutat, mindig rímes, ritmikus dalformát művel, néha olyan erőteljesen, hogy az már dalszövegre emlékeztet (Ének a tóparton; Fürkészni a Napot; Farkas falka; Ma hozzám búj a fény...). Miklós Róbert poétikai szempontból korántsem hibátlan verseinek az ad egyéni ízt, hogy az impressziót formája hagyományos dallá, hogy az érzékeny lélekben hagyott élménylenyomatot képes vidám nótává fogalmazni. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"