Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Markó Béla legújabb verseskötetének szövegei határozott hangon szólnak olvasóikhoz: nem fedik el a kiábrándultság, a lemondással vegyes ború ráncait, disszonáns hangokat hallatva várják vissza a varjakat, a fénylő dicsőségtől, a megszépült, de éppen ezért hamissá vált emlékektől elfordulva a jelen kiismerhetetlenségét állítja a költő kötetének középpontjába. A két petrarcai szonett közé illesztett hat ciklus versei egyaránt szólnak a közéletről és a közélet iránt érdeklődőkről, a mindennapokról, a természet kiismerhető és kiismerhetetlen arcáról, az emberi élet ismétlődéseiről és töréspontjairól. Noha elcsépelten hathat számvetésként olvasni a művet, mégis, már a két szonett (Életrajz szonettben; Halálrajz szonettben) ezt az olvasatot erősíti meg. A költő viaskodik a formakényszerrel, szabadverseken akarja megragadni az őt körülvevő világot, ám sikertelensége, e megsüvegelendő gigászi küzdelem végül mégiscsak a forma visszakívánásával, a keretek újrafelfedezésével ér véget, ami nem egyenlő a vereséggel:
Markó Béla (1951-)

Autóbusz Kufsteinba

Borító ár
3 990 Ft
Aktuális online ár
2 993 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Markó Béla (1951-)
ISBN
9789634684671
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
121, [4] o.
Kiadó
Kalligram
Cikkszám
3001086424
Alcím
újabb versek

Darabszám
Teljes leírás
Markó Béla legújabb verseskötetének szövegei határozott hangon szólnak olvasóikhoz: nem fedik el a kiábrándultság, a lemondással vegyes ború ráncait, disszonáns hangokat hallatva várják vissza a varjakat, a fénylő dicsőségtől, a megszépült, de éppen ezért hamissá vált emlékektől elfordulva a jelen kiismerhetetlenségét állítja a költő kötetének középpontjába. A két petrarcai szonett közé illesztett hat ciklus versei egyaránt szólnak a közéletről és a közélet iránt érdeklődőkről, a mindennapokról, a természet kiismerhető és kiismerhetetlen arcáról, az emberi élet ismétlődéseiről és töréspontjairól. Noha elcsépelten hathat számvetésként olvasni a művet, mégis, már a két szonett (Életrajz szonettben; Halálrajz szonettben) ezt az olvasatot erősíti meg. A költő viaskodik a formakényszerrel, szabadverseken akarja megragadni az őt körülvevő világot, ám sikertelensége, e megsüvegelendő gigászi küzdelem végül mégiscsak a forma visszakívánásával, a keretek újrafelfedezésével ér véget, ami nem egyenlő a vereséggel: